Már ötezer éve is hamisítottak borostyánt

Spanyolországban, két egymástól térben és időben is távoli lelőhelyen talált gyöngyöket elemzett egy spanyol kutatócsoport: az i.e. 3. évezredből Sevilla közelében, illetve az i.e. 2. évezredből Barcelona közelében ránk maradt ékszerekről úgy tűnik, borostyánutánzatok lehettek. A vizsgálatokról a PLOS One folyóiratban számoltak be a spanyol kutatók.

A borostyán kedvelt, s ritkasága miatt igen értékes alapanyag volt, a leletekből úgy tűnik, hogy már ötezer éve is megpróbálták utánozni a korabeli ékszerkészítők.

Mindkét lelőhely vöröses színezetű gyöngyeit, azok összetételét és felépítését olyan, különböző módszerekkel elemezték, amelyek nem roncsolják a leleteket. Az eltérő módszerek eltérő anyagok kimutatására alkalmasak, így egymást egészítették ki a vizsgálatok.

A barcelonai, természetes barlangban talált leleten, annak eredetileg sérült részét kihasználva ki lehetett deríteni, hogy a gyöngy alapanyagául kagylóhéj szolgált, azonban a külső, vöröses-sárgás rétegről azt sikerült kideríteni, hogy a lelet betemetése óta eltelt évezredekben természetes úton rakódott rá. A kettő között, a kagylóhéjon közvetlenül olyan, gyantából készült réteget találtak, amelyet a korabeli ékszerész valamilyen fából nyert ki.

A sevillai gyöngy esetében a megtalálás helyszíne mesterségesen létrehozott barlang volt, amelyet temetési célra használtak. A vöröses gyöngy elemzése itt is több réteget mutatott ki, ezek közt a legfelső szintén a mélyben eltöltött, hosszú idő alatt rakódott a tárgyra. Alatta azonban itt is megtalálták a gyantából készült bevonatot, a gyöngy anyagát pedig valamilyen fa termése szolgáltatta.

Mindkét esetben egy selymes fényű, kissé áttetsző, vöröses-sárgás bevonat került a gyöngyökre, így e bevonat hatására már teljesen úgy néztek ki, mint a természetes borostyán. A barcelonai barlangban a hamis borostyán gyöngyök mellett valódiak is voltak, ez pedig arra utalhat, hogy az egykori kereskedő szándékosan téveszthette meg a vásárlóját a valódi közé kevert hamis borostyánnal.

A gyöngyök hamis borostyán küllemét az egyre növekvő igény és a nem gyarapodó nyersanyagkínálat miatt alakíthatták ki. Nem ez az egyetlen eset, amikor az értékes alapanyagokat hamisították, hasonlóan régi közel-keleti és francia leletek közt pl. hamis türkizről van tudomásunk. Könnyen lehet azonban, hogy jóval elterjedtebb volt a drága alapanyagok hamisítása, csak a korabeli technikával készült mesterséges bevonatok az eltelt idők során lekoptak, leoldódtak a tárgyakról. A kutatók úgy vélik, érdemes lenne a korábban az Ibériai-félszigeten borostyánként regisztrált leleteket is hasonló módszerekkel analizálni, mert nem volna meglepő, ha többről kiderülne, hamisított borostyán volt csupán.