Nara, a szarvasok városa

Nara, azaz korábbi nevén Heidzsókjó 708-ban, az első egységes kormányzás megszilárdulásával vált a császárság központjává, 710-re pedig az ország első állandó fővárosa lett. Bár 784-ben az udvar ismét költözött, a város környéke így is sokat fejlődött a 8. században. A korszakban épült, illetve építettek újjá több ma is látogatható szentélyt és templomot, így például a 759-ben emelt Tósódaidzsit, amely egyike Nara hét nagy buddhista templomának.

A komplexum fő nevezetessége a Nagy Buddha-csarnok, amelyben a világ legnagyobb bronzból készült Vairócsana-szobra, illetve további kisebb szobrok láthatóak. (Vairócsana Buddha boldogság testeként való értelmezése.) A 8. században a Tósódaidzsi az ország többi buddhista templomának adminisztratív központjaként szolgált, a helyi szerzetesek nagyban hozzájárultak a korai japán buddhizmus megerősödéséhez.

Fotó: National Geographic Magyarország

A császári központ áttelepülésével a templom is hanyatlani kezdett, később pedig két tűzvész is pusztította a Nagy Buddha-csarnokot. Az épület 1709-ben nyerte el mai formáját, ezt követően már csak kisebb-nagyobb felújításokon esett át. Az 57 méter hosszú és 50 méter széles építmény 1998-ig a világ legnagyobb faépítménye volt.

A Tósódaidzsi további hat építménnyel az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozik. A városban és környékén emellett egyéb történelmi templomok, szentélyek, romok és szobrok várják a látogatókat.

A történelmi múlt mellett Nara természete miatt is kivételes: a Nara Park nagyjából 1 500 félig szelíd szikaszarvasnak ad otthont, a város régiójában pedig mintegy 2,7 millió további egyed él. A Kaszuga szentély legendája szerint Takemikazucsi vihar- és kardisten, akinek komoly kultusza volt a városban, egy fehér szarvas hátán érkezett meg Heidzsókjóba, hogy védje az új fővárost. A szarvas így egyfajta szent állattá vált, amely nemcsak Narát, hanem az országot is védte.

A szarvas manapság a város fő szimbólumának számít, a településen úton-útfélen szarvast ábrázoló szobrokra, szarvasos falrajzokra lehet bukkanni. Egészen 1637-ig halállal büntették, ha valaki végzett egy példánnyal, igaz, még 2010-ben is hat hónap börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, aki elejtett egy állatot.

A szikaszarvasok máig szabadon kószálnak a városban és környékén: az éjszakákat sok egyed a helyi erdőkben tölti, nappal azonban nagy számban vonulnak le a településre, ahol az emberektől nem zavartatva magukat időznek a szentélyeknél és a parkokban. A turisták még speciális eledelt is vásárolhatnak, hogy megetessék az állatokat, egyes példányok pedig már megtanulták, hogy a japán kultúrában oly fontos hajlongás segítségével hogyan juthatnak táplálékhoz.

Az emberek és szarvasok együttélése többnyire békés, igaz, 2018-ig így is regisztráltak 164 olyan esetet, amikor az állatok sérülést okoztak. A baj általában akkor történt, amikor a látogatók táplálkozás közben zavarták meg az élőlényeket. Egyes szarvasok azt is nehezen viselik, ha a hosszabb simogatás után sem kapnak csemegét, persze a rövidebb barátkozást jutalom nélkül is szívesen fogadják.

Nara különleges atmoszférája miatt a japán általános iskolák egyik kedvenc kirándulócélpontja, de a történelmi várost sokan külföldről is felkeresik.