5000 éves élesztővel készítettek sört izraeli kutatók
Izrael gazdag régészeti leletei közt számos olyan edény is van, amelyekben vagy sört, vagy mézsört tartottak egykoron, s a régészek úgy vélték, a kerámia anyagába ivódva találhatnak valamilyen, az ősi ital után maradt nyomot. Egyre jobb eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az egykori élő, vagy szerves nyomokból komoly adatokhoz jusson a kutató, így a próbálkozás nem volt véletlen.
Ahhoz, hogy megbizonyosodjanak róla, nem lesz hiábavaló a régi edények vizsgálata, mai kerámiákat töltöttek meg sörrel, majd hetekre elástak, s ezután a vizsgálatukból kiderült, hogy a kerámiában megtalálhatóak a sörélesztő sejtjei.
Négy lelőhelyről, három különböző korból és eltérő népek által készített kerámiaedényt vizsgáltak meg, ezek mindegyike olyan edénytípus volt, amelyet sörrel, mézsörrel vagy hasonló erjesztett itallal azonosítottak. A legrégebbiek i.e. 3100 körüli bronzkori egyiptomi eredetű lelőhelyekről származó edények voltak,de újabb korit is találtak a perzsa periódus idejéből. Már az elektronmikroszkópos vizsgálat során észrevehetőek voltak az élesztősejtekre emlékeztető gömböcskék, így kecsegtető volt a helyzet.
Kontrollként olyan edényeket is megvizsgáltak a lelőhelyekről, melyek az italos edények szomszédságából kerültek elő. Ezekben nem erjesztett italt tároltak, így nyoma se volt az élesztőnek. Az olajmécsesek kivételt képeztek, ugyanis annak idején olívaolajjal használták, és ezekben találtak élesztőt. Az elemzések alapján kiderült, ez az olívában természetesen előforduló élesztő volt, s a mai hidegen sajtolt olívaolajakban is megtalálható.
A legrégebbi leletekből is sikerült életképes élesztősejteket elkülöníteni, olyan módszerrel, hogy az edények darabjait behelyezték laboratóriumi tenyésztőközegbe, amelyet élesztőgombák szaporításához használnak. Ennek hatására a cserépben meghúzódó sejtek valóban szaporodni is kezdtek, összesen hatféle élesztőt találtak, amelyekről a genetikai elemzés során kiderült, hogy nagyon hasonlóak azon sörélesztőkhöz, amelyeket a mai tradicionális afrikai sörfélék (ilyen ital pl. az etióp mézsör, a tedzs) erjesztésénél használnak, de a modern sörélesztőkre is hasonlított.
Az ősi élesztőket azután tovább is tenyésztették a kutatók s maguk is készítettek velük sört, amelynek kedvező, valóban sörszerű aromája lett.
A vizsgálatok legnagyobb tanulsága az, hogy a kerámiák megőrizhettek mikroorganizmusokat a használatuk idejéből, s ezzel új út nyílik meg a régészeti vizsgálatokban, akár ősi sajtokból vagy savanyított ételekből származó mikrobák is fennmaradhattak, így a továbbiakban ilyen élelmiszerek tárolására használt edényeket is meg fognak majd vizsgálni a kutatók. Az eredményeket az mBio mikrobiológiai szakfolyóiratban tették közzé