Pünkösdi újjászületés

A húsvét és karácsony után, a pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. Elnevezése a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból ered. Jézus Krisztus halála, feltámadása és mennybemenetele után a Szentlélek eljövetele egyúttal jelzi a keresztény egyház megalapítását.

„Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek…
…Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. Félelem fogott el mindenkit, mert az apostolok révén sok csoda és jel történt Jeruzsálemben. A hívek mind ugyanazon a helyen tartózkodtak, és közös volt mindenük. Birtokaikat és javaikat eladták, s az árát szétosztották azok közt, akik szükséget szenvedtek. Egy szívvel-lélekkel mindennap összegyűltek a templomban. A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel és egyszerű szívvel vették magukhoz az ételt. Dicsőítették az Istent, és az egész nép szerette őket. Az Úr pedig naponként növelte az üdvözültek számát ugyanott.” (ApCsel 2)

Arról nem maradt fenn adat mikor ünnepelték meg először a pünkösdöt, de egy 2. századi mű, az Epistula Apostolorum említést tesz róla. A korai egyházban a keresztények a húsvét utáni ötvennapos időszakot is pünkösdnek nevezték.

A Szentlélek eljövetelének ünnepéhez népszokások, hiedelmek is kapcsolódnak, melyek részben egyházi, részben világi eredetűek.
Pünkösdi királyt a középkortól választanak Európa több vidékén, ügyességi próbákkal. Magyarországon már a 16. században ismert volt a rövid ideig tartó pünkösdi királyságra utaló szólás. A 19. századi szokásgyűjtemények már említik a lovasversennyel egybekötött pünkösdi királyválasztást. A megválasztott pünkösdi király egy évig a lakodalmakon, ünnepségeken, a kocsmában ingyen ehetett, ihatott.
De nem csak királyt, hanem királynét is szoktak választani. Kalina Veronika néprajzkutató elmondta, a királyné a legerényesebb, legszebb lányok közül került ki, feladata az volt, hogy járja a házakat, jókívánságokkal árassza el a lakókat.

Pünkösdi királyné választása egy 19. századi festményen.

Forrás: Getty Images

Párválasztó, udvarló szokások is kapcsolódtak az ünnephez, egyes vidéken ilyenkor állítottak májusfát, több helyen rendeztek bálokat, táncmulatságot.

Voltak helyek, ahol a házakra, kerítésre zöld ágat tettek, hogy  a gonosz szellemét távol tartsák. Időjóslásra is használták az ünnepet. A Gyimes-völgyben úgy tartották, ha pünkösdkor esik, jó termés várható, Baranyában a pünkösdi szép idő jó bortermést ígért.

Az ünnep nem csak a keresztény egyház születésének, de a természet megújulásának az életnek és a vidámságnak is az ünnepe. Erre Balassi Bálint is fölhívja figyelmünket a Borivóknak való című versében:

Újul még az föld is mindenütt te tőled,
Tisztul homályából az ég is te véled,
Minden teremtett állat megindul te benned.

Ily jó időt érvén Isten kegyelméből,
Dicsérjük szent nevét fejenként jó szűbűl,
Igyunk, lakjunk egymással, vígan, szeretetből.