Újabb ősi nyughelyre bukkantak a druidák szigetén

A lelőhelyet az északnyugat-walesi Anglesey szigetén fedezték fel – írja a Live Science. A szigeten korábban rengeteg ősi lelet került elő, melyek közül a legkorábbiak az újkőkor és a bronzkor idejéből származtak. Anglesey leginkább a druidák, illetve egy jóval korábbi, 5 ezer éves temetkezési hely, Bryn Celli Ddu miatt ismert.

A közelmúltban feltárt nyughely a Bryn Celli Ddútól nagyjából 50 méterre fekszik. Ffion Reynolds, a Cardiffi Egyetem munkatársa négy éve vizsgálja a lelőhelyet, csapatával júliusban fejezheti be a temetkezési dombnál zajló ásatást. A kutatók úgy vélik, hogy az új nyughely jóval későbbi, mint a Bryn Celli Ddu, ami arra utal, hogy a korábbi sírhely hosszú időn át fontos ceremoniális szerepet töltött be a helyiek életében.

Anglesey leginkább druidái miatt híres, a papokról Julius Caesar és Cornelius Tacitus is megemlékezett, a sziget állítólag a kelta ellenállás központja volt. Bár a druidák létezését egyértelmű régészeti bizonyítékok nem támasztják alá, generációkon át születtek olyan írásos források, amelyek a papokat a kelta elit tagjaiként írták le. Sokáig úgy vélték, hogy a Bryn Celli Ddúhoz és Stonhenge-hez hasonló emlékeket is a druidák emelték, ma már azonban nem így gondolják a régészek.

Azt nem tudni, hogy a druidák valóban jelen voltak-e Anglesey-n. Annyi bizonyos, hogy a helyi lelőhelyeknél a távoli múltban rengeteg szertartást végeztek, talán épp a titokzatos papok.