3400 éves palotát tártak fel Irak kurdisztáni területén

Irak északi, Duhok nevű kurd tartományában, a Tigris folyó keleti partján bronzkori palotát tártak fel német és kurd régészek, a palotát kb. 3400 éve építhették.

A Tübingeni Egyetem beszámolója szerint a Kemune nevű helyszín az i.e. 14-15. században létezett, és az ókori kelet birodalmai közt legkevésbé kutatott Mitanni (más írásmódban Mittani) része volt. A most felfedezett palotában ékírásos táblákat is találtak, így a régészek remélik, hogy a feltárások sok új információval szolgálnak majd a Mitanni Birodalom történetéről, politikai, gazdasági életéről.
A felfedezés annak köszönhető, hogy 2018-ban a Tigrisen, a Moszul-gát által víztározóvá elrekesztett folyószakaszon szokatlanul alacsony vízállás uralkodott, s a vízszint csökkenése miatt váltak szabaddá a korábban rejtett város romjai. Már egy 2010-es alacsony vízállás idején kibukkant a romok egy része, és egy agyagtáblát is sikerült kiemelni, ám akkor még nem volt megfelelő a helyzet a feltárásokhoz. A területet a Moszul-gát 1980-as építése óta víz fedte, és csak a tavalyi nagy aszállyal együtt járó alacsonyabb vízszint miatt tudtak a nyári-őszi hónapokban munkához látni a régészek.
A Kurdisztáni Régészeti Intézet részéről Dr. Hászán Ahmed Kászim, a német Tübingeni Egyetemtől pedig Dr. Ivana Puljiz vezeti a munkálatokat. A felfedezésről Kászim azt nyilatkozta, hogy a régióban ez az elmúlt évtizedek legjelentősebb régészeti együttese, és a közös német-kurd együttműködésnek köszönhető a feltárása. A munkálatokat egy kurd üzletember magánadománya és a Kurdisztáni Régészeti Intézet anyagi hozzájárulása tette lehetővé.

Az épületeknek masszív, akár 2 méter vastagságot is elérő és legalább ilyen magas vályogtéglából épült belső fala lehetett. Némelyik terem falain vakolat is található, s élénk kék és piros falfestmények nyomait is felfedezték. Dr. Puljiz megjegyezte, hogy a közel-keleti palotaépítményeken a falfestés valószínűleg igen elterjedt lehetett az i.e. második évezred idején, ám igen kevés őrződött csak meg belőlük. Épp ezért is szenzációnak számít a mostani felfedezés, régészeti szempontból.

A palotán belül számtalan szobát-termet találtak, ezek közt 8 szobát részlegesen tártak fel eddig, egyes szobák padlózatát égetett agyagtéglákkal burkolták le.
Tíz mitanni ékírásos agyagtáblát találtak, amelyek szövegének fordítását és vizsgálatát a tübingeni Dr. Betina Faist végzi. Az egyik ékírásos tábla alapján úgy véli, Kemune feltehetően az ókori iratokban emlegetett Zakhiku városával lehet azonos. Ha ez bebizonyosodik, azt is jelenti, hogy a város mintegy 400 éven át létezett, így minden valószínűség szerint további leletekre is lehet itt számítani. A városra utaló nyomok a palotától északra elhelyezkedő területen vannak.

A Mitanni Birodalomról eddig csak a szíriai Tell Brak, illetve Nuzi és Alalakh városai tanúskodtak, ezek azonban mind a birodalom peremén helyezkedtek el, s még a birodalom fővárosáról sincs túl sok információ, épp ezért is rendkívüli fontosságú Kemune feltárása.
Egyiptomi leletekből tudjuk, hogy a mitanni királyok mind az egyiptomiakkal, mind a hettitákkal és az asszírokkal egyenrangú partnerként tartottak fenn kapcsolatot, s az egyik király a lányát az egyiptomi III. Amenofisz fáraóhoz adta feleségül. A Mitanni Birodalom i.e. 1350 körül veszítette el politikai jelentőségét, majd az asszírok és a hettiták bekebelezték a területét.