Jeruzsálem ostromának újabb leletei kerültek elő

A kutatók az ásatás során egy korábban feltételezett, de eddig nem azonosított árokra bukkantak – írja az EurekAlert. A régészek úgy vélik, hogy a 17 méter hosszú és 4 méter széles árkot a Fátimidák építették, amikor 1099-ben a keresztesekkel szemben védték Jeruzsálemet.

II. Orbán pápa 1095-ben hirdette meg az első keresztes hadjáratot. Az európai erők 1099-ben érték el a szent várost, melyet hosszú, kegyetlen ostrom után be is vettek. A meghódított területeken aztán létrehozták a Jeruzsálemi Királyságot.

Az öthetes ostrom régészeti emlékeinek egy részét még ma is keresik, az új árok épp egy ilyen lelet. A Sionnál található árokról már Tudebode Péter francia pap is megemlékezett, leírása szerint az akadály meggátolta IV. Rajmund toulouse-i gróf és csapatai támadását. A gróf végül egy éjszaka pénzzel fizette le azokat a katonákat, akik betemetik az árkot, a keresztesek így megközelíthették a dombon lévő tornyot, melyet ekkor még nem tudtak bevenni.

A régészek az árok mellett egyéb leleteket, például nyílhegyeket, bronz kereszteket és egy egyiptomi stílusú arany ékszert is találtak. Utóbbit a régióban zsákmányolhatta egy keresztes katona.

Shimon Gibson, a csapat tagja szerint egy épületmaradványt is feltártak, ez valószínűleg az 1033-as földrengésben rongálódott meg. A kutató hozzátette, az árok később, a keresztesek hódítása után teljesen eltűnt, a feltöltődése során érmék is kerültek bele.