Páratlan amulettgyűjteményre bukkantak Pompeiiben
Faragott drágakövekre, maratott üvegekre és különböző formájú amulettekre bukkantak az ókori lelőhelynél.
A régészek az időszámítás szerint 79-ben bekövetkezett Vezúv kitörés korából származó hamuréteg alatt fedezték fel a tárgyakat – írja a Live Science. Az amulettek kicsik és rendkívül részletesek, Dionüszoszt, a görög bor- és mámoristent, Harpokratészt, az egyiptomi titokistent, koponyákat, falloszokat és szkarabeuszokat ábrázolnak. A talizmánok alapanyaga igen változatos, akad köztük üveg, kerámia, bronz, csont, borostyán és drágakő is.
A régészek szerint az amulettek egy nőé lehettek, és vagy díszként viselte őket, vagy varázserőt tulajdonított nekik. Massimo Osanna, a Pompeji Régészeti Park főigazgatója szerint a leletek szimbolizmusát jelenleg is vizsgálják, hogy jobban megértsék jelentésüket. A szakértő úgy véli, a tárgyak sokat elárulnak a korabeli életről.
Az amulettek a Kert háza nevű helyszínen kerültek elő egy fából készült dobozból. Maga a ládika már megsemmisült, csupán a vulkáni hamu alapján lehet következtetni eredeti alakjára. Az amulettek ugyanakkor kiváló állapotban maradtak fenn.
Azt nem tudni, hogy a leletek tulajdonosa túlélte-e a tragédiát. Napjainkban a kutatók már úgy gondolják, hogy Pompeii számos lakójának sikerült elmenekülnie a kitörés elől. A ház egyik szobájában ugyanakkor tíz áldozat, köztük egy nő és egy gyerek maradványait is azonosították. Elképzelhető, hogy az amulettek egykori tulajdonosa is köztük van.
Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.
Mekkora is lehetett Góliát?
A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.
A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Hogyan jelentek meg az első politikusok?
Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.
Ősi nyilak kerültek elő a jégből
A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
