Bibliai háború bizonyítékára bukkantak
A 2800 éves kőoltár egy Izrael elleni felkelésről számol be.
A feliratos oltár a jordániai Ataroth egyik moábita szentélyében került elő – írja a Live Science. A szakértők úgy vélik, hogy a szöveg egy, a Bibliában is leírt háborúról szól.
Az oltáron a szavak moábita nyelvűek, a számokat viszont az ókori egyiptomi írásrendszerrel, hieratikus írással vésték fel. A kutatók szerint a kőtábla Mésa moábita király korából származik, aki sikeres felkelést vezetett Izrael ellen, és elfoglalta Ataroth városát. Ez volt az az időszak, mely során a zsidó állam kettészakadt: az északi állam megőrizte az Izrael nevet, míg a déli királyságot Júdeának nevezték.
A leírás szerint Moábnak nagy mennyiségű báránnyal és gyapjúval kellett éves adót fizetnie Izraelnek. A felkelésről a Mésa-sztélé is megemlékezik, a feliratos táblát 1868-ban azonosították.
Az atarothi oltárt egy 2010-es feltárás során fedezték fel, a tábla egyik felirata a város kifosztása után szerzett bronzról ír, a másik töredékes szöveg valószínűleg Ataroth pusztulását mutatja be. Adam Bean, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint az oltárnál különböző áldozatokat, így olajakat és illatos fákat égethettek el.
A felirat azonosítása igazolja, hogy a moábitáknak sikerült elfoglalniuk a várost. A tábla emellett azt is bizonyítja, hogy a népcsoportnak már 2800 éve is fejlett írása volt.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
