Megvizsgálták a Csontváz-tó maradványait
A Himalája indiai részén fekvő Roopkund tó különlegessége, hogy több száz emberi csontváz van szétszórva benne és a környékén. Az állóvizet sokan ezért Csontváz-tónak nevezik.
Szakértők egy csoportja kémiai analízis alá vetette a tó egyes csontjait – írja az EurekAlert. A kutatók arra jutottak, hogy a maradványok egy 800 éves periódusból származnak, és különböző eredetűek.
A mintegy 5000 méteres magasságban fekvő, 40 méter széles Roopkundot nem könnyű megközelíteni, ennek ellenére a távoli múltban sokan haladhattak el mellette. Az új vizsgálat felfedte, hogy a tó 38 csontváza három jól elkülöníthető népcsoporttól származik. A maradványok többsége indiai eredetű, de 14 személy a Földközi-tenger térségéből, valószínűleg Görögországból származott. Az egyik csontváz ezzel szemben délkelet-ázsiai.
A helyiek maradványai nagyjából 1000 évesek, míg az idegenek a 18. században kerülhettek a tóhoz. A régebbi leletek India különböző területeiről és egy megközelítőleg 200 éves időszakból származnak.
David Reich, a Harvard Orvosi Iskola munkatársa és a csapat tagja szerint a biomolekuláris analíziseknek köszönhetően kiderítették, hogy a tó története a vártnál is komplexebb. A szakértő úgy véli, érdekes kérdés, hogy a mediterrán személyek hogyan jutottak el a területre több mint 200 évvel ezelőtt.
Az elemzés arra is rávilágított, hogy a Roopkundban nyugvók mintegy fele nő, illetve hogy az egyes személyek között nincs rokoni kapcsolat. A csontvázak talán zarándokoktól származhatnak, akik egy közeli templom felé tartottak.