A felmelegedéssel eltűnnek a sarkvidék régészeti leletei

A viking kori Grönland lelőhelyei, illetve a még régebbi történelmi időszak leleteit tartalmazó inuit sírok szerves anyagból álló leletei az enyészeté lehetnek néhány évtizeden belül, egy nemrégiben megjelent számítás szerint, amelyről az EOS földtudományi hírportál számolt be. Egy dán kutatócsoport klímamodellezés segítségével a felmelegedés mértékét Grönland, illetve az északi sarkvidék környéki területek esetére számította ki. A kutatók meteorológiai mérőállomásokat állítottak fel számos ismert lelőhelyen, s összehasonlították azok mérési adatait, majd modellezték az egyes lelőhelyek várható sorsát.

A sarkvidék hidege eddig elképesztően jó állapotban őrizte meg a szerves anyagból lévő leleteket, tárgyakat, és mumifikálódott emberi maradványokat egyaránt, azonban az évszázadokon át „mélyhűtött” leletekre a fokozódó olvadás miatt gyors lebomlás vár. A felolvadó talaj mikrobái gyorsan elpusztítanak minden szerves anyagot, a pusztulás mértéke és sebessége elsősorban a talaj hőmérsékletétől és nedvességétől függ, ennek köszönhetően jól modellezhető a folyamat.

Csupán Grönlandon 6000 olyan ismert lelőhely van, amelyek legnagyobb részének feltárására még nem volt lehetőség, ezek közt mind viking, mind inuit régészeti maradványok megtalálhatóak. Az északi területeken a régészeti feltárások szezonja különösen rövid, így erősen korlátozott, hogy mennyi munkára van lehetőség.

A számítások alapján a következő 80 év során a leletek szerves anyagból álló része legalább 70 százalékban meg fog semmisülni, beleértve például az állatbőrből készült tárgyakat, ruházatot, vagy a még nem kiemelt emberi maradványokat is. A modellezésben olyan várható sorrendet is sikerült felállítani, ami alapján a régészek a közelebbi jövőben elpusztuló leletek mentését talán meg tudják szervezni, bár kénytelenek lesznek fontossági sorrendet felállítani a lelőhelyek közt. A feltáratlan lelőhelyekről azonban nem tudják, hogy melyikben lehet valami különösen izgalmas lelet… A maradványok lebomlása azt is lehetetlenné teszi, hogy DNS-mintákat nyerjenek majd ki belőlük, s például a sírokban talált emberek közti rokoni viszonyokat feltárják.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a leletek mely része pusztulhat el leghamarabb, vajon a fa, csontok, vagy a ruházat tűnik-e el gyorsabban, ám a dán kutatócsoport igyekszik további vizsgálatokkal, kísérletekkel ezt is felmérni, tovább segítve a régészek döntéseit.