Az első vizsgálatok szerint a bordeaux-i filozófus maradványait találták meg

Számos elemzésre lesz még azonban szükség ahhoz, hogy ezt bizonyítani is lehessen – közölték a délnyugat-franciaországi nagyváros polgármesteri hivatala által felkért tudományos szakértők.
„Valószínűleg Michel de Montaigne-nyel van dolgunk” – mondta sajtótájékoztatóján Laurent Védrine, a Musée d’Aquitaine igazgatója. Fabien Robert, Bordeaux polgármesterének első helyettese történelmi és megható pillanatnak nevezte az eseményt. Michel de Montaigne 1581 és 1585 között a város polgármestere volt.

2019. november közepén egy fakoporsót emeltek ki a múzeum alagsorában lévő feltételezett sírhelyről, ezen nagy barna betűkkel a Montaigne név olvasható. A múzeum helyén valaha egy kolostor (Couvent des Feuillants) állt, ahová az író-filozófust eltemették. A fakoporsóban egy ólomtartály volt, ebben egy endoszkóp kamera segítségével egy combcsontot, egy medencecsontot és külön egy koponyát találtak – mondta el a kutatásokat vezető Hélene Réveillas régész-antropológus.
A következő hónapban számos elemzés vár a kutatásban részt vevő 15 tudósra: a sírkő szerkezetének elemzése, a fakoporsó, valamint a mellette elhelyezett, üveget tartalmazó henger és szövetmaradványok tanulmányozása.
Ezen kívül DNS-elemzéssel és a levéltárakban talált információk segítségével meghatározzák a maradványok korát és nemét – mondta el a szakértő. Ez utóbbiak szerint a filozófusnak veseköve volt, több csonttörést is elszenvedett, és az özvegye kérésére kiemelték a szívét.

A november 22-ig tartó vizsgálatot kutatások előzték meg, a filozófus maradványait többször is áthelyezték. Michel de Montaigne koporsóját 1593-ban a jelenlegi múzeum helyén álló kolostor kápolnájában helyezték el. 1802-től a kolostorban a Királyi Gimnázium kapott helyet, amelynek a kápolnájában 1871-ig őrizték a koporsót, ebben az évben az épületet tűzvész pusztította el. A filozófus maradványait ekkor a bordeaux-i Chartreuse temetőben helyezték el átmenetileg. Az eredeti helyére – ahol akkor már az egyetem bölcsészet- és természettudományi kara állt – 1886-ban szállították vissza a maradványokat, azóta vannak kétségek azonosságukat illetően.
Michel Eyquem de Montaigne földesúr, városatya, diplomata, utazó volt, aki tevékenyen részt vett a vallásháborúk dúlta kora társadalmi és politikai életében. Író-gondolkodóként fő műve az Essais (Esszék) című írása.