Oroszlánok múmiái kerültek elő Egyiptomban
A 2600 éves maradványokat egy macskaszobrokkal és macskamúmiákkal teli sírban találták meg Szakkarában.
Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára szerint ez az első alkalom, amikor teljes oroszlánmúmiát fedeztek fel Egyiptom területén – írja a Live Science. Bár a leletek vizsgálata még nem zárult le, jelenleg úgy tűnik, hogy az állatok kölykök voltak.
Az oroszlánok mellett három egyéb nagymacskamúmiáit és 20 kisebb macska maradványait is feltárták. A nyughelyben több macskaszobrot is azonosítottak, ezek kőből, fából és fémből készültek, és sokat megfestettek, illetve arannyal vontak be.
A régészek Neith ébenfa szobrát is megtalálták. Neith Szaisz város istennője volt, a település a 26. dinasztia alatt volt Egyiptom központja. Ez alapján a szakértők úgy vélik, hogy a sír megközelítőleg 2600 éves. Végezetül egy meglehetősen nagy, 30 centiméter átmérőjű szkarabeusz is előkerült.
Szakkarában korábban számos macskamúmiát és macskaszobrot fedeztek fel, sőt részleges oroszláncsontvázak is előkerültek. A helyi nekropoliszban ugyanakkor egyéb állatokat, például madarakat is eltemettek.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Újabb leletekre bukkantak az elveszett görög városban
Teneát nagyon hosszú időn át csak mítoszokból és történeti forrásokból ismerték, míg az 1980-as években helyiek meg nem találták az elveszett várost.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
