Kutyaszemmel

A program célja a hazai menhelyek és menhelyi kutyák helyzetének javítása, a menhelyi kutyákat megbélyegző negatív stigmák feloldása és a felelős örökbefogadás népszerűsítése.

Kutyahelyzet Magyarországon
Ma Magyarországon mintegy 300 000 ebnek nincs hova hazamennie, a menhelyek pedig önhibájukon kívül sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint azt az gondoljuk: sok helyen a legalapvetőbb szükségletekre sem jut pénz, és működésük fenntartásához gyakorlatilag teljesen ki vannak szolgáltatva a magánadományozóknak. Az állatmenhelyek évente nagyságrendileg 40 millió forint hivatalos támogatást kapnak. Nem egyenként, hanem összesen. Ez az összeg ráadásul csak néhány menhely között oszlik meg, a többségük semmilyen segítségben nem részesül. Ez kutyánként átlagosan 133 forint anyagi támogatást jelent egy egész évre.

Örökbefogadási kedv itthon
Több, mint 10 000 kutya egész életét a rácsok mögött tölti és soha nem lesz gazdája. A vidéki menhelyeken sok, kölyökkorban bekerült, kutya marad élete végéig a menhelyen. Rengeteg befogadott kutyát maguk a gazdáik visznek vissza a menhelyekre. Naponta legalább annyi leadni kívánt kutyáról érkezik bejelentés, mint amennyi kóbor kutyáról. Felmérések igazolják, hogy az emberek többségét leginkább az tántorítja el az örökbefogadástól, hogy ezeket a kutyákat vadnak, kiszámíthatatlannak tartja. „Pedig legtöbb menhelyi kutya jól szocializált, kompatibilis kutyákkal és emberekkel is, és nem viszi tovább a szerzett lelki sebeket. Ha a gazdája kiegyensúlyozott, a kutya ezt tükrözi vissza és ő is kiegyensúlyozottá válik, nem szomorkodik a múlton.” – fejti ki Wieden Kriszta, a Hangya Közösség vezetője.

Menhelyi kutya = vad kutya?
„Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk vele, a kutyával 10-15 éves elköteleződést vállalunk. – nyomatékosítja Csányi Vilmos etológus professzor. „Ha pedig időközben megunjuk, az utcára tesszük, azt érzelmileg ugyanolyan mélyen éli meg, mint egy 3-4 éves kisgyermek.„– hívja fel a figyelmet a felelős döntés fontosságára a szakember. Hozzáteszi „Tévhit, hogy csak a fiatal kutyák képesek kötődni az új családhoz, az idősebbek ugyanolyan hűséges társaink lesznek, ha szeretjük őket. Az újra kidobott ebek tehát önhibájukon kívül jutnak erre a sorsra. És egyre nehezebben találnak újra gazdára. Pedig a hiedelemmel ellentétben egyáltalán nem nehezebb velük, mint a kölyökkorban vásárolt kutyusokkal. A menhelyi kutyák traumáit szeretettel tudjuk feloldani. A négylábú ugyanis csak a gazdira figyel, aki, ha rendben van saját magával az új kutyának is irányt mutat, aki így könnyen beilleszkedik a család hierarchiájába”  – fejti ki Csányi Vilmos etológus.

Nincs „ingyen” kutya
Megdöbbentő a különbség, ha az egy kutyára jutó 133 forintot szembe állítjuk azzal, hogy egy biztonságos, otthoni környezetben élő kutyára akár több tízezer forintot is elköltenek a gazdái. A felmérés szerint a kutyatartók úgy vélik, egy kutya táplálása havonta átlagosan 7500 forintba kerül. A felszerelések, higiéniai ellátás, általános orvosi költségek pedig kb. 10-10 ezer forintot emésztenek fel éves szinten. A mikrochip beültetés és ivartalanítás nem viseli meg a pénztárcájukat, hiszen ezekre egyszeri alkalommal kell költeniük és összesen 20 ezer forintba kerülnek. A szakértők azt állítják, hogy a havi költségeken kívül számolni kell egyéb, váratlan kiadásokkal is. „Egy műtét ára 50 000 – 100 000 Ft is lehet, ami eredhet a kutya életkorából vagy egy betegségből, balesetből is” – mondta el Wieden Kriszta, a Hangya Közösség vezetője.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a potenciális kutyavásárlók átlagosan 35 ezer forintért vásárolnának kutyát, a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget hajlandóak a kutya vételárára költeni. De emellett egyre népszerűbb az örökbefogadás és egyre többen választanak új családtagjuknak mentett állatot. Ezek a menhelyi kutyák teljesen kivizsgálva, chipezve, duplán oltottan, ivartalanítva kerülnek gazdához, a költségeket a menhelyek állják, ezért is kér a többségük jelképes támogatást örökbeadáskor, hogy azt egy következő kutya ellátására tudja fordítani. De ez a támogatás a beérkező kutya költségeinek minimális részét fedezi.

Hogyan segíthetünk?
Becslések szerint Magyarországon mintegy 18 000 elhanyagolt – kóbor, gyepmesteri telepekre kerülő és sajnos sok esetben gazdás – kutya nem éli túl a téli hónapokat. Számukra az egyetlen esélyt a menhelyek és a menhelyeken dolgozó állatvédők jelenthetik. A magánadományok nélkül azonban lehetőségük sincsen a segítségnyújtásra. Ezért fontos a közösségi összefogás, hiszen a pénzadományok jelentik a legnagyobb segítséget, ezt tudják a menhelyek a legjobban hasznosítani, szakszerűen a kutyák ellátására fordítani. Már néhány száz forint is nagy segítség, adományozni bankkártyás fizetéssel a kampány adománygyűjtő oldalán lehet. Személyesen is várják az adományokat az ország közel 40 pontján, a lista a kutyaszemmel.hu oldalon elérhető.

A pénzadományokon kívül tehetünk mást is a menhelyi kutyákért. Segíthetünk kutyasétáltatással, vagy akár a tönkrement kennelek felújításában, takarításban. Emellett mindenféle eszközt szívesen fogadnak a menhelyek, ilyen lehet használt vagy kidobásra ítélt póráz, nyakörv, fekhely, régi pokróc, játék. Szintén nagyon hasznosak a barkácseszközök, kerti szerszámok is (ásó, gereblye, vödör, létra, lapát, talicska), vagy például fafesték, amellyel a kutyaházakat lehet lefesteni.