Ezért állíthatták a szobrokat a Húsvét-szigeten

A sziget őslakosai, a rapanuik mintegy ezer szobrot hoztak létre, funkciójuk azonban vitatott. Anne Van Tilburg, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa kollégáival most lehetséges magyarázatot talált a szoborállításra – írja az egyetem oldala.

A szakértők korábban is gyanították, hogy az őslakosok azért alkották meg a moaikat, mert abban reménykedtek, hogy ezzel növelhetik a föld termékenységét és a mezőgazdaság hatékonyságát. A kutatók most két, a középső kőfejtőnél fekvő szobor elemzésével bizonyítékot is találtak ennek alátámasztására. A szakértők a moaik körül begyűjtött talajmintákban kimutatták a mezőgazdaság nyomait, a korabeliek többek közt banánt és tarót termesztettek itt.

Van Tilburg több mint három évtizede dolgozik a Húsvét-szigeten, kutatásaiban a helyiek is segítenek. A közelmúltban Sarah Sherwood, a Dél-Sewanee-i Egyetem georégésze és talajspecialistája is csatlakozott a projekthez.

A kutató eredetileg nem is a mezőgazdaság nyomait kereste, a mintavétel után viszont meglepő értékeket tapasztalt többek közt a kalcium és a foszfor szintjében. Míg a sziget többi része idővel terméketlenné vált, a szobrok környéke a későbbi korszakokban is alkalmas volt a növénytermesztésre.

További érdekesség, hogy a vizsgált moaik függőleges helyzetben állnak, az egyik egy talapzaton, a másik pedig egy veremben. A szakértők szerint ez annak a bizonyítéka, hogy az álló szobrok nem szállításra vártak, hanem eleve ilyen helyzetben akarták hagyni őket.