Kőkorszaki törpenövésű személy sírjára bukkantak

A nyughely a Sárga-folyó partján került elő egy időszámítás előtti 3300-2900 között kialakított temetőben – írja a Live Science. A sírokban nyugvók kezét a testükre helyezték, kivéve egy személyt, akinél a kezek a hát mögött voltak. A halott csontjai már ránézésre is sokkal kisebbnek és gyengébbnek tűntek, mint a többieké.

Utóbb kiderült, hogy az érintett személy törpe termetű volt. A rendellenesség meglehetősen ritka a modern populációkban, de a régészeti leletek között még kisebb arányban fordul elő. A kutatók eddig mindössze 40 ilyen esettel találkoztak, ezek túlnyomó része a törpe termet akondroplázia nevű típusához köthető.

A kínai maradványok vizsgálata felfedte, hogy a halott egy jóval ritkább rendellenességben, arányos törpenövésben szenvedett. A szakértők úgy vélik, hogy az érintett pajzsmirigye, vagy  az agyalapi mirigye nem működött megfelelően, és ez idézte elő nála a törpe termetet. Míg az akondroplázia genetikai okokra vezethető vissza, az arányos törpenövést hiánybetegség okozhatja, például jódhiány.

Az elváltozás a kognitív képességekre, a szívre és a tüdőre is súlyos hatással lehet, a korabeli közösségnek valószínűleg sokat kellett segítenie a törpenövésű személynek az életben maradáshoz. Azt nem tudni, hogy az újkőkori Kína lakói kiközösítették-e a törpetermetűeket, a halott ugyanakkor már felnőtt volt, így feltételezhető, hogy törődtek vele.