Milyen hangulatjeleket használtak az ókori Egyiptomban?
Az okostelefonokba bújó mai közönség számára is el lehet magyarázni az ősi hieroglifák jelentőségét.
A jeruzsálemi Izrael Múzeumban 2019. december közepén nyílt meg az a kiállítás, amelyben az egyiptomi hieroglifák jelentőségét ismertetik. Bár a képírást réges-régen kiváltotta a betűírás, itt, a 21. században ismét megjelentek írásunkban a figurák: az érzelmeket kifejező különböző hangulatjelek, és emodzsik. Az izraeli egyiptológusok e két, sok ezer év által elválasztott kor közé igyekeztek hidat verni a kiállítással, számolt be a Phys.org.
A kiállítás kurátora, Shirly Ben-Dor Evian elmondta: „A legtöbbször igen nehéz elmagyarázni, miként is alkalmazták a hieroglifákat az írás során, aztán eszembe jutott, hogy a mai világban valószínűleg könnyebben is megoldható. Ma ismét mindannyian használunk képeket az írásunk során.”
A mai írásunkat átszövő hangulatjelek a kis szívecskéktől a majmokon át a habzó sörös korsóig valamikor az 1990-es évek vége felé terjedtek el igazán, élőbbé tették az írásos kommunikációnkat. (Az emodzsi elnevezést a japán nyelvből vette át a világ, a kép és az írott karakter szavak összevonásából alakult ki.) Ben-Dor Evian elmondta, hogy számos mai hangulatjelnek megvan az egyiptomi hieroglifa megfelelője, és e képek önmaguk is egy különálló nyelvet képezhetnek.
Az „Emoglifák: Kép-írás a hieroglifáktól az emodzsiig” címet kapott kiállítás bejáratánál a falat az ilyen, párba állított, hieroglifa-emodzsi képek díszítik. „Az eltelt évezredek és hatalmas kulturális különbségek ellenére nagyon sok a hasonlóság a hieroglifák és az emodzsik rendszere között” – mondta Ben-Dor Evian.
Az egyiptomi írásrendszerben egy hieroglifa jelenthetett egy objektumot, vagy egy elképzelést, jelenthették egy szó hangjait, vagy szerepelhettek osztályozóként, meghatározva a szó jelentéstani kategóriáját. Az emodzsi viszont magától értetődő, akár elképzelést, akár érzést, akár tárgyat fejez ki, és nem arra szolgál, hogy mondatot alkosson. „Ha írásban képeket használunk, a kép hatása erőteljesebbé válik a szónál” – jegyezte meg Ben-Dor Evian. Példaként a revolver emodzsi esetét hozta fel: az Apple 2016-ban lecserélte egy fluoreszkáló zöld vízipisztolyra. „Miért is változtatták meg? Azért, mert amint e képet elkezdjük használni írásban a lőfegyver szó helyett, az sokkal hangsúlyosabbá, ijesztőbbé válik.” Ben-Dor Evian szerint a piktogramok modern kori használata nem sokban különbözik az ókori hieroglifákétól, ami eltér, az a szabályozottság: a szentnek tekintett hieroglifákat szigorú szabályok szerint volt szabad használni, az emodzsi alkalmazása pedig csak az író kedvétől függ.
A múzeum kiállításában számos, eddig nem bemutatott tárgy szerepel, némelyik kölcsönként került a kiállítás idejére Jeruzsálembe. Van köztük egy jó 2000 éves nyaklánc, amelyet vászonból és papiruszból készítettek, arany bevonattal, s az aranyban egy szkarabeusz vésete látható, a feltámadás szimbólumaként. Ben-Dor Evian szerint ez nagyon emlékeztet a mai katicabogár hangulatjelekre. „Egyiptológusként az a célom, hogy megmutassam az embereknek: valami egészen ősi dolog a mai napig fontos része az életünknek.”