Nagy-Budapest létrejötte, avagy a második városegyesítés
1950. január 1-jén jött létre Nagy-Budapest, miután a fővároshoz csatoltak 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget. Az előterjesztést, amely alapján a főváros a mai határai között létezik, Budapest Főváros Levéltárában őrzik.
A levéltár közleménye szerint az intézményben őrzik Preisich Gábor építész Nagy-Budapest határai című előterjesztését. A becsatolandó településekre és a főváros új határának megállapítására vonatkozólag ezt a javaslatot fogadták el 1949. április 5-én, annyi különbséggel, hogy Preisich Békásmegyerből csak Csillaghegyet kívánta becsatolni – írták.
A környező településeket az Országgyűlés 1949. december 20-án megszavazott 1949. évi 26. törvénye alapján csatolták Budapesthez, melyek a következő városok voltak: Budafok, Csepel 1949-ben kapott városi rangot), Kispest, Pesterzsébet, Pest-szentlőrinc, Rákospalota és Újpest). A nagyközségek pedig: Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákos-hegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár.
A főváros területe ezzel több mint kétszeresére nőtt: 207-ről 525 négyzetkilométerre nőtt, népessége pedig 1 590 000 fő lett a második városegyesítés után. (1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda.)
„Ezt követően alakult meg a Budapesti Városi Tanács és a kerületi tanácsok. Nagy-Budapest kialakításával egyidejűleg történt meg tehát a szovjet típusú tanácsi igazgatási rendszer fővárosi bevezetése is. Ennek nyomán Budapest 1873 óta külön fővárosi törvényben körülírt autonómiája megszűnt – olvasható Szekeres József: Nagy-Budapest kialakulásának előzményei című tanulmányában.
A levéltár közleményében felidézték, hogy a javaslat elkészítésénél több szempontot vettek figyelembe. Olyan településeket csatoltak Budapesthez, amelyeknél a lakosság összetétele, foglalkoztatottsági aránya, várható népesedése nagyjából azonos volt. Fontos szempont volt, hogy Nagy-Budapesten önálló jellegű, saját kulturális élettel rendelkező sejtek, városegységek alakuljanak ki. A korabeli elképzelések a sűrűn beépített belvárost a Városliget, a lóversenytér, a Kerepesi temető, a Népliget által alkotott zöld gyűrűvel választották volna el a kertvárosias külső kerületektől, és akkor még nem volt szó – a később megvalósult – nagy lakótelepekről a városhatár közelében.
Téves az a napjainkban is újra és újra felmerülő közhiedelem, hogy Nagy-Budapestet Rákosiék megalomániája miatt hozták létre olyan területek becsatolásával, amelyek arra még nem voltak érettek. Preisich Gábor javaslatát két nagy szakmai munka alapozta meg. Nagy-Budapest kialakítására már az 1940-es évek elején készültek tervek a Magyary Zoltán által vezetett Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetben, valamint ezeket az elképzeléseket tartalmazta az 1948-ra elkészült, de Rákosiék által akkor elvetett, Nagy-Budapest általános rendezési terve is. A probléma nem a városhatár kiterjesztése volt, hanem a belső kerületeket és a becsatolt településeket teljesen uniformizáltan kezelő igazgatási konstrukció és a pártállam által irányított utasításos tervgazdaság intézményi környezete” – áll a közleményben.
3D-s modell készült Sir Ernest Shackleton hajójáról
Az Endurance roncsát 2022-ben találták meg a Weddell-tenger mélyén.
Meglepő eredményt hozott Kolumbusz Kristóf genetikai vizsgálata
Egy új vizsgálat a híres felfedező zsidó és spanyol származását tárta fel, ám sokan kritikusak a kutatással kapcsolatban.
Kiderült, miért oly népszerű Vermeer híres festménye
A Leány gyöngy fülbevalóval című Vermeer-alkotás a világ egyik legkedveltebb festménye, egy különös kutatás feltárta, mi ennek az oka.
Felszínre hoznák az ókori hajóroncsot és értékes rakományát
A hajó egy, az ókorban igen értékesnek számító rézötvözetet szállított.
Képeken az ikonikus Las Vegas-i hotel felrobbantása
A Tropicanát egy ünnepség keretében semmisítették meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
