Átvészelte a konkvisztádorok pusztítását az ősi bálvány

Úgy tűnik, valódi az a hatalmas fa szobor, amely állítólag átvészelte a konkvisztádorok pusztítását – számol be a Live Science. Sőt az adatok alapján az úgynevezett Pachacamac-bálványt már jóval az inkák előtt is tisztelhették az őslakosok.

A szoborról úgy tartották, hogy vérrel színezték vörösre, az új vizsgálat azonban ezt a mítoszt cáfolja: a különös árnyalatért a cinóber a felelős. Marcela Sepúlveda, a Sorbonne Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint eredményeik alátámasztják, hogy a szobor valóban az eredeti Pachacamac-bálvány.

Hernando Pizarro spanyol hódító 1533-ban parancsolta meg embereinek, hogy mindenki szeme láttára semmisítsék meg a szobrot. A bálványról az inkák úgy vélték, hogy egy jós tulajdonságaival bír. A szobrot Pachacamacban, a mai Lima közelében tárolták egy templomban.

1938-ban a régészek egy 2,34 méter magas és 13 centiméter átmérőjű fából készült szoborra bukkantak a pachacamaci Festett templomnál. Egyes szakértők arra gyanakodtak, hogy az elveszettnek hitt bálványt találták meg.

Sepúlveda kollégáival szénizotópos elemzés alá vetette a leletet, és megállapították, hogy a 8-9. századból származik. Ez azt jelenti, hogy a szobrot az inkák előtt készítették, és eredetileg a wari kultúra tisztelhette.

A kutatás azt is felfedte, hogy a szobor fogai fehérek voltak, hajdísze pedig sárga. A bálvány vörös színéért viszont a mítosszal ellentétben nem a vér, hanem a cinóber a felelős. Az anyag Pachacamac környékén nem lelhető fel, úgy tűnik, a warik komoly kereskedelmi és politikai kapcsolatokat építettek ki. A szakértők bíznak benne, hogy a cinóber további elemzésével az anyag pontos forrását is megtalálhatják.