Megfejtették a szantorini majmok titkát

Az 1960-as és 1970-es években lenyűgöző falfestményeket találtak a Szantorini (Théra) szigetén fekvő Akrotiri falain.

A 3600 éves város falaira különböző élőlényeket, például kék majmokat festettek. Tracie McKinney, a Dél-Walesi Egyetem munkatársa kollégáival a képeket elemezve arra jutott, hogy a bronzkori világ a vártnál globalizáltabb volt – számol be a Science News.
A szakértők korábban úgy gondolták, hogy a majmok egyiptomi állatok, az új elemzés alapján viszont közönséges hulmánok is lehetnek, melyek a mai India területén őshonosak. Ez azt jelenti, hogy Akrotiri kereskedelmi hálózata igen kiterjedt volt.

A festményeket a Szantorinit az időszámítás előtti 16-15. században elpusztító vulkán hamuja konzerválta. A képek arról árulkodnak, hogy a helyi civilizáció rendkívül fejlett volt. A falakon látható állatok ábrázolása meglehetősen általános, és a szigeten nem találtak majomcsontokat, ezért biztosan nem jelenthető ki, hogy milyen fajokat is örökítettek meg. A kutatók azért gyanakodtak egyiptomi állatokra, mert ez a legközelebbi terület, ahol őshonosak a majmok.

Az új vizsgálatban átfogó elemzés alá vetették a képeket. A csapat arra jutott, hogy egyes állatok a korábbi feltételezésnek megfelelően valóban páviánok lehetnek, más példányok megjelenése viszont arról árulkodik, hogy közönséges hulmánokról van szó.
A szakértők korábban is tudták, hogy Akrotiri távoli területekről is hozatott be nyersanyagokat, azt viszont nem sejtették, hogy élőállatokat is importáltak ilyen messziről.