András, Andor, Andrea2020. november 30., hétfő
Kultúra

A grönlandi városka, amely nélkül másképp végződhetett volna a 2. világháború

National Geographic Magyarország

Ivittuut ma elhagyott szellemváros Grönland déli csücskében, azonban alig néhány évtizede még a világ egyik legfontosabb nyersanyagát bányászták itt.

Ivittuut látképe a 19-20. század fordulóján.
Forrás: Wikipedia

Az alumíniumról tanultakra emlékezve tudjuk, hogy a ma olyannyira közönséges fém egykor hatalmas kincs volt, mivel rendkívül nehéz volt érceiből kinyerni. A kriolit nevű ásványról viszont jó eséllyel nem sokan hallottak, ez a nátrium-hexafluor-aluminát (Na3AlF6) ásvány az alumínium elsődleges forrása volt egészen addig, míg a bauxit elektrolízise nem vált ipari módszerré. Az ásvány a jégre emlékeztető, enyhén áttetsző, fehéres küllemének köszönheti a nevét, és a világ legnagyobb lelőhelye volt a grönlandi. A grönlandi kriolitból még a 18. században küldték az első mintákat Dániába vizsgálatra, alumíniumot is a dán Hans Christian Ørsted állított elő először 1825-ben, majd Ivittuut bányavároskáját 1854-ben a kriolit, vagyis az alumínium miatt alapították. A bányászatot a 2. világháború alatt csúcsra járatták, 1942-ben 86 000 tonna ásványt exportáltak az USA-ba és Kanadába, alumíniumgyártási céllal. Ezt követően csak a bánya bezárása előtt, 1986-ban volt hasonlóan magas a kitermelés szintje, ekkor 110 000 tonna kriolit került ki a bányából. A kriolit érdekessége, hogy törésmutatója olyan közel áll a vízéhez, hogy az áttetsző, szennyezésmentes kristályait vízbe helyezve azok „láthatatlanná” válnak. Az egykor oly értékes ásvány, és a bányászvároska történetéről a Smithsonian magazin számolt be.

A kriolit tipikus, jégre emlékeztető formája
Forrás: Wikipedia

Dánia 1940-ben német megszállásával, majd az USA 1941-es hadba lépésével a bányászvároska kulcstényező lett: bár Dánia működtette a hozzá tartozó területen a bányát, az USA hadserege védte azt a nácik elől. Ezzel biztosították, hogy kellő mennyiségű alumíniumot tudnak előállítani a repülőgépgyártáshoz, a 100-200 bányászt 500 katona őrizte, és még a közeli partokat is felfegyverezték aknavetőkkel a német tengeralattjárók megjelenésére felkészülve, már 1940-ben, azaz az USA hadba lépése előtt. A szomszédos, kb. 5 km távolságban lévő Kangilinnguit városkában az USA haditengerészeti bázist is létesített, a Parti Őrség pedig Ivittuut városkával szemközt a fjord túlsó felén állomásoztatott további néhány száz főt. Ekkoriban a kibányászott kriolit zömét Philadelphiába szállították, ahol a Pennsylvania Salt Manufacturing Company készítette elő az alumíniumgyártásra.

A kriolitbánya 1940 körül
Forrás: Wikipedia

Ha a nácik megkaparinthatták volna ezt a bányát, az végzetes lett volna a szövetségesek számára, az innen származó alumínium nélkül a repülőgépipar lemaradt volna, Rie Oldenburg grönlandi történész szerint nem lett volna elég gép az angliai csatához, vagy ahhoz, hogy bombázzák Németországot. A bányában külföldiek dolgoztak, dánok, amerikaiak, kanadaiak – a helyi grönlandi őslakosság csak a konyhán, vagy házvezetőnőként dolgozhatott. A bányát olyannyira őrizték, hogy az itt dolgozók levelet se írhattak, s fényképek sem készülhettek a háború ideje alatt. A háború után aztán lassanként grönlandi lakosok vették át a munkát, a bánya 1987-es bezárása idején már ők voltak többségben. Az őslakosság és az amerikai katonák közötti viszonyra a bizalmatlanság volt a jellemző, de az USA itt hagyta a kultúráját a háború utánra is. A divat, a zene, a tánc itt maradt, nagy volt az amerikaiak befolyása még akkor is, ha ezt a grönlandiak nem látták, mert nem volt beleszólásuk a döntésekbe. A hidegháború időszakában Grönland ismét fontos szerepet kapott, s az amerikai katonák egy érdekes adalékkal is hozzájárultak az itteni élet modernizálásához: itt felejtett katalógusokból a grönlandiak (dánok és inuitok egyaránt) tűzhelyeket, hűtőszekrényeket rendelhettek, örökre megváltoztatva ezzel az életkörülményeket e tájon.

Ivittuut mára főként a turizmus kedvéért létezik, hét épület még most is jó állapotban van, külsejüket is frissen festették. Egy apró sárga épület kék díszítéssel és piros ajtóval a városka egykori teniszpályájának klubháza volt. A közelében az egykori bányairoda zöld, s a kórház sárga épülete áll, a kórház ma szálláshelyet kínál az átutazóknak, a város körül vadászni kívánóknak, vagy bárkinek, aki szeretne itt egy éjszakát pihenni. A leginkább lenyűgöző épület egy lakóház, amelynek állaga ugyan leromlott, de egykor Kastély néven ismerték, s a bánya vezetőjének lakhelye volt. Fénykorában hatalmas fehér ház volt, amelynek ablakain át a gyönyörű kandallóra süthetett a nap, tervezője az egykori bányavezető, Erik Juhl fivére, Finn Juhl, a híres építész volt. Ma sajnos csak a romokat, sarkukból kifordított ajtókat, s a lehullott csempéket lehet látni.

A megtorpedózott Dorchester túlélőinek mentése, Robert Lavin festményén.
Forrás: Wikipedia

A háborús években az amerikai katonák a bánya közelében ideiglenes barakkokban éltek, ezeket a később raktáraknak használták, s ma már nem állnak. Nagyjából 150 méterre a bányától ma egy kis tó is található, egykor ez adta a városka ivóvizét, ma a turisták sétálhatnak itt és figyelhetik a pézsmatulkokat. Szintén bejárható a városka kis temetője, amely talaj híján nem mélyített, hanem emelt sírokból áll. A városkára néző dombon egy nagy fehér horgony a tengerben életüket vesztetteknek emel emléket. Egy réz plakett emlékezik meg a Grönlandba tartó, de a németek torpedója miatt 1943. február 3-án elsüllyedt amerikai Dorchester teherhajó legénységéről és a rajta utazó katonákról, 675 fő lelte halálát a jeges Atlanti-óceánban. Mivel a hajót a gépháznál találta el a torpedó, robbanás is történt, és igen gyorsan elsüllyedt a roncs. Sokaknak esélyük se volt menekülni, és akiknek sikerült, azok közül is több százan kihűlés miatt hunytak el. A helyszínre érkező mentőhajók a vízen, mentőmellényeikben lebegő kihűlt testek sokaságát találták, az eredeti 904 főből mindössze 230-at sikerült kimenteni, egy katona a mentést követően hunyt el.

Ivittuut bányájának működését többször is szüneteltették, de 1987-ig, végleges bezárásáig mindig találtak még egy kevés kriolitot, amely kinyerhető volt, az utolsó időszakban a korábbi meddőhányókat is feldolgozták az utolsó használható morzsát is kinyerték belőle. Az egykori városkát összeköti a szomszéd településsel, Kangilinnguit-tal a sziget egyetlen aszfaltozott útja, amely 5 km hosszú, ma már csak ez az út emlékeztet az egykori nyüzsgésre.

Hozzászólások

Az adventi koszorú története

Az adventi koszorú története

Honnan származik, és milyen szimbolikát közvetít az adventi koszorú?

Bronzkori sírok kerültek elő a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában

Bronzkori sírok kerültek elő a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában

Körülbelül 3000-3500 éves, a bronzkorból származó sírokat tártak fel a Jósa András Múzeum régészei a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán.

Ebben a barlangban hallucinogén növényt fogyasztottak az őslakosok

Ebben a barlangban hallucinogén növényt fogyasztottak az őslakosok

A maszlag nevű növény elfogyasztva transzszerű állapotot okozhat.

A jövőben szabadon látogatható az ókori város

A jövőben szabadon látogatható az ókori város

Szaúd-Arábia a külföldről érkező turisták előtt is meg fogja nyitja a monumentális sírépítményéről ismert ókori Hegrát, a nabateus civilizáció régészeti helyszínét adta hírül az MTI.

Titokzatos tárgyat találtak egy gyermekmúmiában

Titokzatos tárgyat találtak egy gyermekmúmiában

A női portréval díszített egyiptomi múmia sokakat meglepett, hiszen egy ötéves lány testét őrizte.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket