Mégsem omolhatott össze a Húsvét-sziget társadalma

Egy új kutatás szerint a húsvét-szigeti társadalom az európaiak érkezéséig nem omlott össze – számol be a Binghamton Egyetem oldala. A szakértők többsége napjainkban úgy véli, hogy az őslakosok, a rapanuik a 17. században, egy társadalmi összeomlást követően kezdték el létrehozni jellegzetes szobraikat, a moaikat.

Carl Lipo, a Binghamton Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint vizsgálatuk ezzel a széles körben elfogadott narratívával megy szembe. A kutatásban a szakértők szénizotópos elemzések adatait, az építészeti rétegtan információit és az őslakosok történetére vonatkozó feljegyzéseket tanulmányozták.

Az eredmények alapján a szoborállítás nem a 17. században kezdődött, hanem az őslakosok megérkezését követően, a 14-15. században pedig látványosan felgyorsult. Az építkezések üteme idővel állandóvá vált, és ez az európaiak 1722-es érkezése után is így maradt. Lipo szerint ez nincs összhangban azzal az elmélettel, mely szerint 1722 előtt összeomlott a társadalom, hiszen akkor a moaiállításoknak is véget kellett volna érniük.

Miután az európaiak elérték a szigetet, az őslakos népesség helyzete megváltozott: gyakorivá váltak a konfliktusok, a gyilkosságok, új betegségek jelentek meg, és a rabszolga-kereskedelem is megjelent. Lipóék úgy gondolják, hogy a rapanuik tragédiáját valójában a nyugati hódítók jelentették, hipotézisük alátámasztásához azonban további bizonyítékokra lesz szükség.