Sziklába faragták naptáraikat a pueblók

A szakértők már korábban felfedezték, hogy a kanyonok falaiban kialakított ábrák egyedi interakcióban vannak a napfénnyel és az árnyékokkal. A faragványok játéka különösen a napfordulók és nap-éj egyenlőségek során látványos. A pueblók mai leszármazottai, a hopik számos olyan hagyományt tartanak, amely a napsütéses órákhoz köthető, úgy tűnik, a 13. századi ábrák ezen tradícióba illeszkednek.

Radek Palonka, a Krakkói Jagelló Egyetem munkatársa szerint a vésetek specifikus évszakokat jelölhettek. A szakértő 2011 óta vizsgálja kollégáival a Mesa Verde Nemzeti Parktól nyugatra fekvő Castle Rock Pueblo-i ábrákat. A lengyel kutatócsapat egyike azon kevés európai csoportnak, amely rendszeresen tanulmányozza a pueblók lelőhelyeit.

A régészek már a 19. században is feltételezték, hogy az ábrák egyfajta naptárként funkcionáltak, de Palonka csapata az első, amely ezt bizonyítani is tudta – számol be a Live Science. A vizsgálat során a kutatók a legmodernebb technikákkal, például lézer segítségével térképezték fel a faragványokat.

Az egyik lelőhelyen, egy déli falon alakították ki a spirálokat és egyéb ábrákat. A téli napforduló környékén a fények és árnyékok épp a véseteken haladnak át, de a jelenség a nap-éj egyenlőségek idején is megfigyelhető.

A pueblo indiánok a legtöbb őslakos csoporttal ellentétben sziklából emelt hatalmas komplexumokban éltek. Az évek során a régészek rengeteg olyan műemléket találtak, amely arra utal, hogy az ősi társadalomnak rendkívül fontosak voltak a csillagunkhoz köthető események.