Ruszin közösségek Magyarországon

Korábbi írásunkban olvashatták, hogyan mutatta be Krúdy Gyula őket 1920-ban. De vajon miként megy soruk 100 év után, ma Magyarországon? Az Országos Ruszin Önkormányzat (ORÖ) elnökével, Kramarenko Viktorral és Giricz Viktorral, a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet tudományos munkatársával beszélgettem, hogy betekintést nyerjünk e kis nép életébe.

Körbevezettek budapesti székházukban, ahol a Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye őrzi a ruszin közösség kincseit és jelentős festménygyűjteményét, és ahol az Udvari István Magyarországi Ruszinok Könyvtára régi idők és a mai kor kiadványait kínálja olvasóinak. A tudományos intézetük Hodinka Antal világhírű tudós és  a Magyar Tudományos Akadémia tagjának nevét viseli, aki ősi iratokban és oklevelekben kutatta ruszin népének történetét. Leszármazottai fennmaradt kéziratait és a diplomáját a múzeumnak adományozták, amelyek azóta az intézmény legnagyobb értékei közé tartoznak.

Az Országos Ruszin Önkormányzat állami és helyi önkormányzati szinten képviseli a 42 helyi és 2 területi önkormányzat (Borsod-Abaúj -Zemplén megye és a főváros) érdekeit, a Közgyűlés tagjainak száma 15 fő. Kramarenko Viktor elmondta, hogy azokon a településeken alakulhat nemzetiségi önkormányzat, ahol népszámláláskor legalább 25 fő ugyanazon nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Legutóbb 2011-ben volt ilyen összeírás, akkor országos szinten 3882 ruszin nemzetiségűt regisztráltak, ez több mint háromszorosa a 2001-es eredménynek. Ez a jelentős növekedés az öntudatra ébredéshez köthető, amelyet az önkormányzat elnöke az önkormányzatiság jelentős erősödésével és az eltelt időszak sikereivel magyaráz.

Ukrajnában nem ismerik el a ruszinokat önálló nemzetiségnek, nyelvüket csupán az ukrán egyik nyelvjárásának tekintik. „A kárpátaljai ruszinok ezért nagyon óvatosan fogalmaznak: amikor megkérdezik a legősibb lakostól, hogy ruszin-e, ő azt mondja, hogy én helyi kárpátaljai vagyok, és a „mi” nyelvünkön beszélek. Ez mindent lefed” – mutatja be a kárpátaljai helyzet egy részletét Giricz Viktor. A magyarországi ruszin önkormányzat elnöke elismeri, hogy a kárpátaljai ruszinok helyzete nem egyszerű, ennek ellenére néhány hagyományőrző gyermek és felnőtt művészeti együttes gyakori vendége a helyi és az országos ruszin önkormányzat rendezvényeinek, ahogy a hazai ruszin nemzetiségi közösség képviselői lehetőség szerint részt vesznek a kárpátaljai ruszin társadalmi szervezetek által megrendezett eseményeken.

A ruszinok történetében mindig jellemző epizód volt a vándorlás. Már a korábbi évszázadokban is ide-oda telepítették őket, hogy a betakarító munkákat elvégezzék. Így kerültek, Mária Teréziának köszönhetően, rutének a szerbiai területekre is, Bácskára. Részt vettek a Rákóczi- és a 1848-49-es szabadságharcban a magyarok mellett, II. Rákóczi Ferenc a ruszinokat „Gens fidelissima”- „a leghűségesebb népének” tartotta.

Magyarországon a rutének három nyelvjárást beszélnek, attól függően, melyik régióból érkeztek elődeik mai lakhelyükre: a bács-szerémit, a szlovákot és a kárpátaljait. Az önkormányzat feladatának tekinti, hogy megtalálva a középutat befejezze nyelvük kodifikálását. Könyvtárukban megmutatták kiadványaikat: a Ruszin helyesírási és a Magyar-ruszin és a Ruszin – magyar szótárakat, a Ruszin olvasókönyvet és munkafüzetet, valamint Ruszin népismeret tankönyveket. Saját magazinjuk is van, a kétnyelvű Ruszin Világ, a magyarországi ruszinok közéleti, tájékoztató lapja. A magyar rádióban és tévében saját nyelvű műsorukból tájékozódhatnak az aktuális eseményekről.

A népszámlálási adatok alapján, a ruszin nyelvet beszélők száma 1113-ról 999-re csökkent, ezért a nyelv megőrzésére különös hangsúlyt fektetnek. Kramarenko Viktor kifejtette milyen nehéz kérdés ez, hiszen ha otthon, pláne a vegyes nyelvű családokban nem beszélnek ruszinul, vagy csak a konyhanyelvet használják, akkor idővel elfelejtik anyanyelvüket a gyerekek és felnőtt korukban már nem tanulják meg.

Az anyanyelv megőrzéséért és ápolásáért több éve folyik ruszin nyelv és népismeret oktatás Komlóskán. Ez a borsodi falu arról híres, hogy egyedüliként saját nemzetiségi óvodával és a helyi nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő, az ország legkisebb iskolájával rendelkezik. Múcsonyban a görögkatolikus egyház által működtetett Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskolában hosszú ideje folyik a ruszin nyelv és népismeret oktatása, az iskola tanulói szívesen látott, gyakori fellépői a helyi és az országos önkormányzatok rendezvényeinek. Néhány helyen a ruszin nyelvet hétvégi iskolákban tanulhatják a gyerekek.

A ruszin az egyházi szláv nyelvhez áll a legközelebb, amelyet a görögkatolikus liturgiákból ismerhetünk. A rutén identitáshoz szorosan kapcsolódik vallásuk, a népszámláláskor 46 százalékuk vallotta magát e felekezethez tartozónak. Segíti őket nyelvük megőrzésében és közösségi életük, összetartozásuk erősítésében. 2015. március 19-én Ferenc pápa megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat, amely három részből áll: a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegyéből, amelyet Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezet, (központja Debrecenben található), a Nyíregyházi –, és a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegyéből.

Az utóbbi püspöke, Dr. Orosz Atanáz, kezdeményezte az első ruszin búcsú megtartását Sajópálfala kegyhelyen, amelyet azóta is megtartanak Kisboldogasszony ünnepe táján, azaz szeptemberben. A hazai ruszin görögkatolikusok nagy örömére sokan látogatják. A görögkatolikus főpapok és parókusok a helyi és az országos ruszin ünnepek aktív résztvevői, hiszen hagyomány, hogy a rendezvények többsége Szent Liturgiával kezdődik.

Debreceni ruszin közösségi ház

Forrás: Ruszin Világ, Giricz Viktor

Vendéglátóim sokat emlegették a beszélgetés során frissen átadott debreceni Görögkatolikus ruszin közösségi házukat. A budapesti székházuk mellé szerettek volna egy másik központot építeni, s így végül a hajdúság fővárosára esett választásuk. A ruszin kultúrtörténelemben van már fejezete a városnak, 1939 -1944 között a Debreceni Egyetemen tanultak a magyar állam ösztöndíjasaiként tehetséges ruszin származású hallgatók Kárpátaljáról. A görögkatolikus egyház tulajdonában lévő telken készült el a fahatású épületük, újabb terveik szerint pedig egy autentikus fatemplomot fognak mellé állítani. A közösség számára a ház eszmei értékét növeli az a tény, hogy az épület főbejáratát díszítő fából faragott ruszin címert, a kettős keresztet és kétnyelvű feliratot pápai audiencia keretében, Kocsi Fülöp érsek-metropolita, Giricz Vera, az Országgyűlés nemzetiségi szószólója és Kramarenko Viktor, az ORÖ elnöke jelenlétében megáldotta Ferenc pápa.

A hazai ruszin közösség életében fontos esemény II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem születésnapja: ilyenkor tiszteletük jeléül megkoszorúzzák szobrát Sárospatakon. Az ORÖ közgyűlése a kisebbség nemzeti ünnepének május 22-ét választotta, amely a Rákóczi szabadságharc beregszászi zászlóbontásának napjára, ezzel is kinyilvánítva a ruszin kisebbségnek az egykori „gens fidelissima” – a leghűségesebb nemzet hagyományaihoz való kötődését. Ezen a napon adják át a Hodinka Antal Díjat olyan kiváló egyéniségeknek, akik a ruszin kultúra, a hagyományőrzés, az anyanyelv és a görögkatolikus értékek ápolásában nagy szerepet vállaltak. Az ünnepet évente más-más, ruszinok által lakott helységben tartják. Négy éve december táján megrendezik a nagyon népszerű A ruszin művészet remekei rendezvényt a budapesti Stefánia Palotában.

A ruszinok büszkék népdalaikra és táncaikra. Dalaik kísérőjeként szól a harmonika, hegedű, bőgő, citera és cimbalom. Sőt, van egy érdekes hosszú havasi kürtjük, a trembita, amelyen szintén lehet dallamot játszani, bár eredetileg a hegyekben jeladásra használták. Giricz Viktor így jellemzi a hangszert: „fából készült hosszú, egyenes kürt, játék közben a kívánt hangzás eléréséhez a trembitát lentről felfele mozgatják. A több kilométerre levő hegyről ezzel jeleztek haza: most indulok. Hátborzongató hallgatni, ahogy terjed a hang lent a völgyben és fent a hegyekben.”

Megkértem mindkét vendéglátómat, meséljen családjának történetéről, kíváncsi voltam, hogy alakul a ruszin ember élete generációról generációra. Mindketten kárpátaljai gyökerekről számoltak be. A nyelvek kavalkádjában nevelkedtek. Ukránul vagy magyarul érettségiztek, orosz és magyar szakot hallgattak az egyetemen, otthon ruszinul és magyarul beszéltek többnyelvű családjukban. A televízióban fiatalkorukban a magyar mellett a cseh és a szlovák adás is fogható volt, de a szerbre és horvátra szintén azonnal rááll a fülük. A 80-as, 90-es években költöztek Magyarországra, Budapestre, a kárpátaljai rokonok már nem élnek, a régi barátok szétszéledtek a világban. „Pedig Ungváron, Kárpátalja központjában, mindenki mindenkit ismert” – meséli Giricz Viktor nosztalgikusan. Gyerekeik beszélik a nyelvet. A ruszinokat anyanyelvük univerzálissá teszi, fogékonnyá más szláv és nyugati nyelv elsajátítására. Kis népüknek évszázadok óta alkalmazkodni kellett a hegyi zord időjáráshoz és a politikai fordulatokhoz, talán ennek is köszönhetik, hogy a rutének – kicsit szétszórva ugyan – Magyarországon jól vannak.

Írta: Ádám Eszter