Egy másfél évszázados különleges közlekedési eszköz

1870. március 2-án indult el e különleges vasútfajta, Budavári Sikló, korábbi nevén Budai Hegypálya.

E különleges vasútfajtát olyan nehéz terepen alkalmazzák, ahol sem a vasúti, sem a fogaskerekű vontatás feltételei nem állnak rendelkezésre.
Az eredetileg gőzüzemű siklót Széchenyi Ödön, Széchenyi István gróf fiának kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. Széchenyi Ödön a Lyonban látott példa nyomán tette meg javaslatát, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. Lyon és Croix Rousse között létesítették az első siklót, 1862-ben.

Európában a másodikként fölavatott gőzsikló közösségi közlekedési célt szolgált. A Vasárnapi Újság 1870. március 13-án, röviddel felavatása után e kis hírt jelent meg: A (gözsikló) már szállitja a kiváncsiakat Budavárába fel s alá. Eddigelé száz forint körüljárt naponként a bevétel s az emberek mindinkább megkedvelik a furcsa szállitó eszközt. József főherczeg is felment rajta a várba és kedvezőleg nyilatkozott róla.

A második világháborúban bombatalálat érte és súlyosan megrongálódott, ám a romok eltakarítása után nem a helyreállítás mellett döntöttek, a Budai Várnegyed közlekedését autóbuszokkal oldották meg. Az évek során több javaslattal is előálltak, ám a megvalósításra várni kellett, a BKV irányításával a munkálatok 1984. április 10-én kezdődtek el. A helyreállított, villamos hajtású Budavári Sikló 1986. június 3-án indult újra, ma pedig már szinte teljesen automatikusan működik. 1987 óta az UNESCO világörökség része.