Akik leginkább ki vannak téve a koronavírus-fertőzésnek

Az új koronavírus egyre növekvő világjárványának időszakában az a fő kérdés, hogy miként tudjuk a lehető legalacsonyabban tartani a fertőzöttek számát – számolt be a nationalgeographic.com Seattle-ből érkezett tudósítása.

Az ember egyrészt terjesztője a vírusnak, másrészt maga válik a célponttá, akiben a vírus szaporodni tud, és akinek a szervezetében egyúttal súlyos károkat okozhat. Amint a fertőzött emberek megérintenek valamit, az a tárgy is beszennyeződhet a vírussal, ezért a felületek tisztítása, a kézmosás fontossága növekszik a vírus elleni küzdelemben.

Minden óvintézkedés ellenére is, azoknak, akik életkoruk vagy krónikus betegségük miatt a veszélyeztetett csoportba tartoznak, különösen elővigyázatosnak kell lenniük. Azonban korábbi járványok, és a mostani koronavírus kutatási adatai alapján így is vannak olyan hivatásokat űzők, akik esetében igen nehéz elkerülni, hogy megfertőződjenek, de ugyanilyen helyzetben vannak a szegénységben élők és a hajléktalanok is.

Egyenlőtlen kockázat

A Washington Egyetem előzetes becslése alapján az USA-ban 14,4 millióan látnak el olyan feladatokat a munkájuk során, amelynek során az átlagosnál nagyobb eséllyel találkoznak a COVID-19 betegséggel, vagy épp fertőződnek meg maguk is.

Talán nem csodálkozunk, hogy az egészségügyben dolgozókat érinti legnagyobb arányban a kockázat, a koronavírushoz hasonló felső légúti fertőzések. Kínában, ahol a járvány kipattant, több mint 3000 egészségügyi dolgozó fertőződött meg 2020. február végéig. Washington államban számos eset volt, ahol az ápolóotthonok lakói és személyzete is megfertőződött.

További foglalkozások, mint például a rendőr, a tűzoltó, reptéri biztonsági ellenőr, illetve azok, akik személyes segítőként dolgoznak (dajkák, házi betegápolók). Szintén az átlag fölötti veszélynek vannak kitéve a mosodák és tisztítók dolgozói, a fogászati asszisztensek és technikusok, valamint a szennyvízkezelésben foglalkoztatottak.

A Maryland-i Egyetem professzora, Sandra Quinn, aki a H1N1 influenza világjárvány idején végzett egy kutatást a fertőzések egyenlőtlenségeiről, elmondta, hogy ő az alacsony jövedelműekért is aggódik. E csoport zsúfoltabb körülmények közt él, kevésbé meri majd abbahagyni a munkáját, illetve van közöttük olyan, aki kezeletlen krónikus betegség miatt egészségügyi rizikócsoportba is tartozik. „Minden tökéletesen összeállt ahhoz a katasztrófához, amelyet azok éreznek majd meg igazán, akik eleve a leginkább kiszolgáltatottak köztünk. Gyakran elfelejtjük, hogy nem maga a fertőző betegség a katasztrófa, de bizonyos körülmények azzá teszik” – magyarázta Quinn. Az USA-ban is terjed a koronavírus, ott, ahol a vidékiek, az etnikai kisebbségek és számos más közösség tagjai eleve sokkal rosszabb helyzetben vannak egészségügyi ellátás szempontjából.

Seattle-ben az egyik élelmiszerbank bejáratánál most kézmosó-állomás üzemel. Ez az élelmiszerbank hetente 1300 családot lát el élelemmel, és Joe Gruber igazgató elmondása szerint az itt dolgozó önkéntesek harmada idős, és egy részük, a saját egészsége védelmében lemondta a heti műszakját. „Mivel számos olyan ember veszi igénybe a segítségünket, aki a fertőzésben maga is veszélyeztetett, különösen fontos, hogy a szolgáltatásunkat a lehető legtovább életben tudjuk tartani” – mondta Gruber.

Seattle-ben különösen nagy probléma a hajléktalanság, itt ugyanis nemcsak az új koronavírus egyik fő góca van, hanem az ország egyik legnagyobb hajléktalan népessége (mintegy 11 200 fő) is e városban él. Ezeknek az embereknek a többsége az utcán alszik, tehát nincs hajléktalanszállón, vagy átmeneti otthonban, sokuk idős, és krónikus betegségben is szenved.

„Hajléktalanként lehetetlen karban tartani, megőrizni az egészséget még átlagos helyzetben is, nemhogy járvány idején” – magyarázta Margot Kushel orvosprofesszor, a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i Veszélyeztetett Közösségek Központja igazgatója. A SARS járvány idején Kanadában a hajléktalanokat segítő szervezetek küszködtek a tisztító és fertőtlenítő anyagok beszerzésével. A SARS szűrése különösen nehéz volt, mivel számos hajléktalan eleve olyan jellegű tünetekkel élt, amelyek hasonlítottak a járvány fő tüneteire, és arról se volt sokaknak információja, hogy hol lehetne a hajléktalanokat karanténba helyezni.
„A fertőzések lakmuszpapírként szolgálnak az egyenlőtlenségek felderítéséhez.” – mondta Joe Zelner, a Michigani Egyetem járványtani adjunktusa.

Társadalmi távolságtartás

A hivatalos ajánlások ismerősen csengenek mindannyiunknak: mossunk gyakran és alaposan kezet, takarjuk el az arcunkat köhögéskor és tüsszentéskor, aki beteg, maradjunk otthon. Számos munkahely és városközpont is komolyan veszi a távolságtartást, igyekeznek az embereket fizikailag minél távolabb tartani egymástól a vírus terjedésének lassításáért. Sok vállalat kérte fel a dolgozóit az otthoni munkavégzésre, rendezvényeket és sporteseményeket mondtak le, így például a hagyományosan áprilisi bostoni maratont szeptemberre halasztották, de félbeszakították az NBA-t (kosárlabdabajnokságot) is, miután egy játékos koronavírus-tesztje pozitív lett.

Seattle-ben már érezni lehet a távolságtartás hatásait, gyérebb lett a forgalom az utakon, Tim Robinson, a városi közoktatási szóvivő nyilatkozata szerint az iskolákba már a hivatalos bezárást megelőzően is csökkent a tanulólétszám. Azonban a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak számára a távolságtartás sok esetben egyszerűen kivitelezhetetlen, ráadásul minél többen kapják el a fertőzést, annál nehezebb dolga lesz a városnak.
Washington állam kormányzója, Jay Inslee egy március 5-i beszédében azt mondta, hogy az egészségbiztosítással nem rendelkezők számára a város szeretné ingyenessé tenni koronavírus-szűrést, és az egészségbiztosításért felelős állambiztos felszólította a biztosítótársaságokat, hogy ne számoljanak fel díjat a tesztekért. Az állami egészségügyi rendszerben a telefonon vagy videokonferencián keresztüli orvosi vizsgálatokat is lehetővé tették, s az egyik megye egy motelt is vásárolt a karanténba kerülők számára.

„Az utolsó védvonalakra különösen nagy nyomás nehezedik majd. Az emberek ugyan otthon fognak maradni, ám élelemért el kell menniük a boltba. De kik dolgoznak az élelmiszerboltokban? Ha online rendel valamit az ember, azt is házhoz kell majd szállítania valakinek” – tette hozzá Zelner.