Mamutcsontból épített gyűrűk árulkodnak a jégkorszaki életről
A szakértők szerint az építmények sokat elárulhatnak arról, hogy az emberek miként alkalmazkodtak a jégkorszakhoz.
A kutatók már mintegy 70 ilyen struktúrát találtak a Kelet-európai-síkvidék ukrajnai és oroszországi részén – írja az EurekAlert. Egy új elemzés szerint az egyik csontgyűrű 20 ezer éves, ezzel ez a legősibb ilyen építmény. A gyűrűhöz a csontokat valószínűleg egy természetes mamuttemetőből gyűjtötték össze, a struktúrák ma a felszín alatt találhatók.
A 9-szer 9 méteres gyűrű főként mamutok maradványaiból épül fel, de szarvasok, lovak, medvék, farkasok és egyéb állatok csontjait is tartalmazza. Az Exeteri Egyetem csapata a Moszkvától 500 kilométerre délre, Kostenki közelében fekvő struktúrában elsőként talált faszenet és nem lágy növényi maradványokat. Úgy tűnik, a korabeliek tüzet raktak a helyszínen.
Alexander Pryor, a csapat vezetője szerint elképzelhető, hogy a környéken enyhe volt a tavasz, ami a korszakban kivételesnek számított. Ez rengeteg embert és mamutot vonzhatott a térségbe. Korábban a szakértők úgy vélték, hogy a struktúrák épületek voltak, Pryorék szerint azonban nem minden esetben tűnik úgy, hogy a gyűrűk állandó lakhelyként szolgálták.
A legutóbbi jégkorszak leghidegebb periódusa 23-18 ezer éve tartott, éppen ekkor építették a kostenki gyűrűt. Az extrém hideg miatt sok populáció kiköltözött a régióból, és végül a csontgyűrűket is magukra hagyták.