Hogyan alakították az évszázadok járványai a brit uralkodóházat?

Károly herceg, a brit trónörökös pozitív teszteredményét a hivatala közölte azzal együtt, hogy a herceg enyhe tüneteket mutat csupán, önkéntes karanténban él és dolgozik a skóciai Balmoralban lévő kastélyukban, neje, a szintén itt élő Camilla hercegnő tesztje negatív.
Károly herceg az első a királyi családból, aki megfertőződött az új koronavírussal, azonban korántsem ő az első az uralkodócsaládban, aki valamely járványtól szenvedett. A brit uralkodóház számos tagját ragadta el valamely fertőző betegség, míg mások túlélték. A nationalgeographic.com erről készített történelmi áttekintést.

A pestis

Az emberiség történetének egyik katasztrofális járványa volt a fekete halál néven elhíresült pestis. Az állatról emberre terjedő bakteriális fertőzésnek korábban is voltak fellángolásai, legalább 542-től, de a legnagyobb áldozatokat követelő járvány 1334-ben kezdődött. Az Ázsián és Európán egyaránt végigsöprő kórnak kb. 25 millió áldozata volt, s a könyörtelen terjedése az uralkodóházat sem kímélte.

III. Eduárd király volt az első, akinek egy családtagjától a pestis miatt el kellett búcsúznia: 1348-ban a 14 éves leánya, Johanna, spanyolországi jövendőbelijéhez, Kasztíliai Péterhez utazva elkapta a pestist. XI. Alfonz király (Kasztíliai Péter apja) is pestisben hunyt el, két évvel később, miközben megpróbálta Gibraltárt visszaszerezni a móroktól.

A bubópestis fellángoló járványai továbbra is megjelentek Angliában, s kb. 50 évvel később, III. Eduárd unokája, II. Richárd szívből szeretett feleségét, Luxemburgi Annát (a mi Zsigmond királyunk nővérét) temette el 1394-ben a pestis miatt. Anna olyan népszerű volt, hogy csak Jó Anna Királynéként emlegették, s Richárd a halálakor leromboltatta a Sheen Palotát, ahol Anna elhunyt.

Nemrégiben újabb bizonyítékokra derült fény, egy későbbi pestishalálról. 1492-ben IV. Eduárd feleségét és VIII. Henrik nagyanyját, Woodville Erzsébet királynét meglepően kis ceremóniával temették el, mindössze öten kísérték a koporsóját, és szertartás se volt a temetésén. 2019-ben az Angol Nemzeti Archívumban került elő egy 500 esztendős levél, amelyben Erzsébet halála okának a pestist említették. Ez megmagyarázhatná a szerény temetést, és unokája (VIII. Henrik) élethosszig tartó rettegését a betegségektől.

A fekete himlő

Még a pestisnél is nagyobb arányban ölt a fekete himlő, vagy, ahogy egyszerűen hívták, a himlő. Igencsak ragályos volt az egész testet beborító gennyes kiütésekkel járó kór, amelyet a variola vírus okozott, már évszázadok óta jelen volt Európában. 907-ben Nagy Alfréd wessexi király lányát is elérte, de túlélte a betegséget, azonban a kór későbbi, halálosabb variánsának járványa a 16. században valószínűleg a világtörténelmet is megváltoztatta.

1552-ben VI. Eduárd király, VIII. Henrik egyetlen törvényes fia, még csak 14 éves volt, mikor ledöntötte a himlő és a kanyaró. Bár gyorsan kigyógyult e két fertőző betegségből, később tuberkulózist kapott, s ezt már nem élte túl, a járványok miatt meggyengült immunrendszere okán egy évvel a himlőt követően elhunyt. Mivel nem voltak férfi örökösök a trónra várók közt, először Eduárd féltestvérére, I. Máriára (VIII. Henrik és Aragóniai Katalin leánya) szállt a korona, majd az ő 1558-as halálát követően Erzsébet (Henrik és Boleyn Anna lánya) nyerte el az angol trónt. I. Erzsébet volt talán a fekete himlő leghíresebb betege.

1562-re a himlő komoly járvánnyá vált, és úgy tűnt, inkább az idősebb korosztályt taglózza le. Nemcsak halálos betegség volt, hanem a túlélőit is sok esetben megnyomorította. Erzsébet királynő csupán 29 éves volt, amikor heves lázroham jelentkezett nála, és hamarosan kiderült, hogy a himlőt kapta el a fiatal királynő. A körülötte élők azt hitték meghal, azonban felépült, de később ezt mondta „az összes porcikámat szorongatta a halál”.  Erzsébet túlélte a betegséget, azonban az arcán megmaradtak a kiütések hagyta hegek, amit ólomtartalmú kenőccsel tüntettek el udvarhölgyei, napi több órás kozmetikázással. Erzsébet kora a birodalom aranykora volt, ekkor emelkedett fel Anglia és vált szuperhatalommá, s ekkor virágzott fel a kultúra is, élén például Shakespeare-rel.

Jó egy évszázaddal később azonban egy másik angol uralkodónő életét már nem kímélte meg a himlő: II. Mária királynő, 32 éves korában, 1694-ben elhunyt a betegség következtében. Nem ő volt az egyetlen uralkodó, akit e kór ölt meg, 1724-ben I. Lajos spanyol király, 1730-ban II. Péter orosz cár, 1774-ben XV. Lajos francia király is a himlő áldozataivá váltak.

Influenza

Habár az influenzát olyan közönségesnek tartjuk, mint egy sima megfázást, időről időre felbukkannak súlyos globális katasztrófával járó járványai is. Az influenza egy erősen fertőző, köhögéssel, tüsszögéssel terjedő, légutakat megtámadó, és gyakran tüdőgyulladást okozó betegség. A szervezetünk általában el tud bánni e vírusokkal, néha azonban ezek a kórokozók olyan mutációkon esnek át, amelyekből azután világjárványok alakulnak ki. A 18. századtól fogva egy tucatnyi világjárványt okozott már az influenza, sok-sok millió ember életét vette el.

1889-ben influenzajárvány kezdődött Szentpéterváron, s később az „orosz influenza” világjárványaként vált ismertté. Három hullámban csapott le Londonra, s ezek mindegyike súlyosabb volt az elődjénél. A harmadik hullám, 1892-ben Albert Viktor herceg, Viktória unokája, a trónöröklésben másodikként „sorban álló” volt az áldozat. 28. születésnapja előtt egy nappal terítette le a fertőzés, majd egy hét elteltével el is hunyt. Ezzel adta meg a lehetőséget öccsének, hogy trónra kerüljön; öccsét V. György néven ismerhettük meg.
A hercegi unoka halála Viktória királynő számára a második fő csapás volt, a mindössze 42 évet élt férje, Albert herceg halála jelentette az elsőt, 1861-ben. Viktória egészen élete végéig gyászruhát hordott.

Nem egészen 3 évtizeddel később, 1918-ban egy újabb influenza pandémia sújtott le, amely eddig a legsúlyosabb volt a világon: a spanyolnátha (a név rajta ragadt, annak ellenére, hogy az első megbetegedéseket az USA-ból jelentették). A világ lakosságának harmadát megfertőzte, és kb. 50 millióan belehaltak. Egyik leghíresebb túlélője a fentebb említett V. György király volt, aki 1918. májusában kapta el az influenzát, de sokkal könnyebben átvészelte, mint a miniszterelnöke, David Lloyd George, aki majdnem belehalt.

Járványok hagyatéka

A nagy járványok sokféleképpen hatottak a történelem folyására, az azonban, ahogyan az uralkodói családokat is elérték s veszteségeket okoztak, nemcsak az öröklési rend változásai révén alakították át a történelem útját, hanem ébresztőként is szolgáltak egyúttal.

Albert Viktor herceg 19. század végi halála az angolok számára ilyen ébresztő volt. 2019-ben a Museum of London kiállítást nyitott arról a témáról, hogy a modern metropoliszok mennyire sérülékenyek egy járványhelyzetben, a kiállítás egyik fő tárgya volt Viktória királynő gyászruhája. Vyki Sparks, a kiállítás társkurátora elmondta akkor, hogy a herceg halála sokkolta a nemzetet, és nyilvánvalóvá tette, hogy senki sem védett egy ilyen járványhelyzetben.