Az összezártság ilyen hatással lehet a családon belüli erőszakra

A kiszolgáltatottság, az anyagi és testi biztonság hiánya, a jövő teljes bizonytalansága, munkahelyi kétségek mind olyan tényezők, amelyek növelhetik az erőszakot. Már egy járványmentes időszakban is elképesztően nehéz dolga van annak, aki a családon belüli erőszakból szeretne elmenekülni, vagy egyszerűen csak segítséget kérni, a járvány hatására a lehetőségek tovább csökkennek. Berlintől Párizsig, Madridtól Pozsonyig számos európai szakember és segítő szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy az összezártság további veszélyeket rejt, leginkább ott, ahol a helyzet eleve nem a legbékésebb, számolt be a MedicalXpress.

„Az otthon sokak számára már most sem biztonságos hely, és az izoláció, az embertársaktól való kényszerű elkülönülés fokozza az emberben lévő feszültségeket, növeli mind a gyerekek, mind a nők ellen irányuló erőszak és szexuális erőszak előfordulását” – figyelmeztet a német Női Tanácsadó Központok és Segélyvonalak Szövetsége (BFF).

Nemcsak az erőszak kockázata nő meg, hanem sokkal kisebb a lehetősége annak, hogy ez kiderüljön, hiszen a gyerekek nem járnak iskolába, s az emberek sokasága pedig a munkahelyéről is hiányzik, így nincs, aki észrevegye a kék-zöld foltokat, s adott esetben lépéseket tegyen, segítséget adjon.

Florence Claudepierre, a francia FCPE nevű szülői szervezet vezetője szerint az ország járványban leginkább sújtott helyzetű régiójából „már most érkeznek olyan történetek, amelyek megtört szülőkről szólnak, akik nem bírják tovább, holott korábban semmi probléma nem volt a családban”.

Egy kínai nőjogi szervezet, a Weiping jelentése szerint, a karantén alatt megháromszorozódott a családon belüli erőszak miatt segítséget kérő nők száma, így hasonló krízisre lehet számítani a világ más részein is. Spanyolországban, ahol Olaszország után a legtöbb a fertőzött Európán belül, a múlt héten egy 35 éves, két gyerekes édesanyát meggyilkolt a partnere.

Hová lehet fordulni?

Más országokban a segítő szervezetek azt vették észre, hogy a szokásosnál kevesebb hívás érkezik a vonalaikra – és ez nem feltétlenül jelent jót.
Azok a gyerekek, fiatalok és nők, akik elszenvedői az erőszaknak, legyen szó lelki vagy fizikai formájáról, a karanténhelyzetben folyamatosan kiszolgáltatottak, állandóan „rendelkezésre állnak” a velük együtt élő elkövetők számára. Rainer Rettinger, a Német Gyermekvédelmi Szövetség elnöke elmondta, hogy az iskolák, sportklubok, ifjúsági központok bezárása igen fontos volt a járvány terjedésének megfékezése céljából, „de ki veszi észre, és ki hallgatja meg ma azokat a gyerekeket, akik erőszak áldozataivá válnak?”- tette föl a kérdést.
Martine Brousse, a párizsi La Voix de l’Enfant (A Gyermek Hangja) nevű gyermekvédelmi szervezet vezetője elmondta, „attól tartunk, hogy most az erőszak is bezárkózott”.

Beatrice Fresko-Rolfo, az Európa Tanács közgyűlésének nők elleni erőszakra szakosodott előadója hozzá tette: „Amellett, hogy a kormányok milliárdokat fektetnek az egészségügy és a gazdaság fenntartásába, nem szabad az egyenlőségről és alapvető emberi jogokról sem megfeledkezni.”

A családon belüli erőszak ellen küzdő szervezetek a következőkről számolnak be: számos szociális munkás is otthonról dolgozik, így nincs lehetőség személyesen találkozni az áldozatokkal, nem tudnak fizikai segítséget nyújtani, ha valakit például ki kell emelni egy családból s eltüntetni egy erőszakos családtag elől. Ráadásul a védett házak vagy menedékszállások sem jelentenek túl sok lehetőséget a mostani helyzetben a helyhiány miatt.

Canan Gullu, a török nőszervezetek szövetségének képviselője elmondta „felhívnak minket az erőszak áldozatai, és felteszik a kérdést, hogy most hova mehetnek?”

Franciska Giffey, a német családügyi miniszter felhívta az önkormányzatok figyelmét arra, hogy alakítsanak ki alternatív befogadó központokat, ahol szükség esetén biztonságban elszállásolhatóak az erőszak áldozatai. A szomszédos Ausztria karanténozott védett házakat hozott létre, ha olyan erőszakos családi közegből kell valakit kiemelni, akár az áldozatot, akár magát az erőszakoskodót, ahol a család eleve karanténban volt.

A legszigorúbb lezárási stratégiát követő országokban, mint pl. Olaszország, ahol az embereknek írásos engedélyre van szükségük a lakhely elhagyásához, a családi erőszak elől menekülők mentesülnek az ilyen dokumentum bemutatásától, ha segélyközpontba, befogadó központba igyekeznek.

„Példa nélküli a jelenlegi helyzet” – mondta Adriana Havasova pozsonyi pszichológus. Bízik benne, hogy a szigorú lezárást csak 2-3 hétig kell fenntartani. „Azonban – tette hozzá – ha hónapokon át kénytelenek leszünk továbbra is összezártan élni, elképzelésünk sincs arról, mennyire fog még tovább növekedni a családon belüli erőszak”.

Hazánkban a NANE és a Patent Egyesület Facebook posztban tett közzé tájékoztatást a hazai lehetőségekről, a segélyvonalakról és azok elérhetőségéről. Felhívják a figyelmet arra, hogy igyekezzünk a lehetőségekhez mérten fokozottan figyelni embertársainkra, főként azokra, akikről tudjuk, hogy korábban volt már részük valamiféle családon belüli erőszakban.