Pálos kolostorok Klastrompusztán és Pilisszentléleken
Egyetlen magyar alapítású szerzetesrendünk, a Pálos rend története szorosan összefonódik a Pilis-Visegrádi-hegységgel, azon belül is leginkább a Pilissel.
Az egykori esztergomi kanonok Özséb (1200-1270) – akit később boldoggá avattak – a tatárjárást követő időszakban összehívta a Pilis remetéit és egy közeli hármas-barlangban eltöltött 3 éves elvonulást követően 1250-ben megalapította a Pálos rendet. 2020-ban ünnepeljük Boldog Özséb halálának 750 éves évfordulóját.
A Pilis délnyugti lábánál fekvő Kesztölc településtől 3 kilométerre az erdő mélyén fekszik Klastrompuszta. Neve történelmi időket idéz, Boldog Özséb 1250-ben itt alapította meg a Pálos rend első anyakolostorát a Szent Kereszt tiszteletére. A rend pápai jóváhagyását követően ez a kolostor lett a Pálosok első központja és jelentősége 1308-ig, a budaszentlőrinci központ megalapításig töretlen maradt. A gótikus stílusú templom és a kolostorhoz tartozó kápolna falmaradványai mai is jól láthatóak.
A romok közül kiemelkedik egy sziklás hegyoldal, ahol meredeznek a Klastrom-szirtek egyes tagjai, élükön a jellegzetes Kémény-sziklával.
A közelben található Pilisszentlélek. A néhány száz fős, barátságos kis település egy elragadó völgyben fekszik. A falu fölötti hegyoldalban magasodó kolostor eredetileg a 14-15. században épült, megépítésének költségeit királyi adományból finanszírozták. Végső formáját egy korábbi királyi vadászkastély átépítéséből nyerte el. A területet IV. Béla király adományozta a Pálos rendnek, maga a kolostor egészen Buda török kézre kerüléséig működött.