Első randevú egy repülőgépen

Anne Morrow először egy repülőgépen randevúzott Charles Lindbergh-gel Long Island felett, 1928-ban. Udvarlója épp befejezte a híres Atlanti-óceán feletti átrepülését, és kétségkívül a világ leghíresebb embere lett ezzel. Egy évvel korábban találkoztak először, Mexikóvárosban, ahol Anne apja nagykövet volt. Lindbergh a latin-amerikai repülőkörútján ejtette útba a várost, és felajánlotta a családnak, hogy egy sétarepülésre elviszi őket ötszemélyes gépén – olvasható a történet a nationalgeogaphic.com oldalon.

„Hirtelen megéreztem, hogy emelkedek, nagy erő vitt felfelé, szálltam, mint a madár, mint ahogy álmában repül az ember. Az emelőerőtől szinte elakadt a lélegzetem, ahogy egyre magasabbra vitt. Azt hiszem, nem leszek addig boldog, míg ezt nem élhetem át újra” – jegyezte le a naplójába Anne Morrow.

Még kétszer találkoztak az eljegyzésük előtt, három hónappal az esküvőjüket követően pedig Anne először repülhetett egyedül. 1930-ban ő lett az első nő az USA-ban, aki első osztályú vitorlázórepülő-pilóta engedélyt szerzett.

Anne és Charles ebben az évben átrepültek Los Angelesből New Yorkba, az útjuk 14 óra 23 percet vett igénybe, s ezzel megdöntötték a transzkontinentális rekordot. Anne másodpilóta volt, rádiós, navigátor – és 7 hónapos terhes. Bár a gép motorjának égéstermékeitől hányingere volt, nem panaszkodhatott. Később azt mondta: „Az csak azt bizonyította volna, hogy gyenge nő vagyok.”

Azután Japánba repültek, ahol Anne felállította a nagy távolságú rádiózás rekordját, a média pedig az „első légi házaspár” néven kezdte emlegetni őket. Anne mind repülősként, mind íróként befutott, a repülős kalandjaikról szóló részletes történetekkel. Zúg a szél című könyve egy fél éves felmérő út 10 napos kalandos szakaszáról készült, amikor 1933-ban New Yorkból Afrikába, majd onnan egy 16 órás, kockázatos repüléssel Dél-Amerikába jutottak. A New York Times könyvkritikája így írt a műről: „Technikai bravúrt örökített meg a könyv, amelynek önmagában történelmi értéke van, ám Anne Lindbergh kezei között irodalommá is változott.”

Anne Lindbergh Hubbard-érme, rajta a berepült útvonallal.

Forrás: Wikipedia

1934-ben ő lett az első nő, aki elnyerte a National Geographic Society Hubbard-érmét, 40 ezer repült mérföldjéért (kb. 64374 km). A következő évben alma matere, a Smith College elnöke tiszteletbeli mesterfokú diplomával jutalmazta azzal az indoklással, hogy „Bebizonyította a világnak, hogy a képzelet és a gyakorlatiasság, az érzékenység és az erő, a szerénység és a bátorság jól összeférnek, büszkeségévé vált az iskolánknak, dicsőségévé a nemzetünknek.”

A pár életében azonban sötét felhők tornyosultak, 1932-ben a csecsemő kisfiuk elrablása és meggyilkolása után a média és a nyilvánosság tragikus csúcsra hágott. Egy fotós a kisbaba teteméről készített fényképeket 5 dollárért árulta, a házaspárt fenyegetésekkel és zsarolásokkal bombázták. Azért, hogy kikerüljenek a média össztüzéből, Angliába költöztek. Charles-t teljesen elbűvölték a német repüléstechnikai fejlesztések, elfogadott egy kitüntetést is a náci vezetéstől, és nyíltan hangoztatta, hogy nem ért egyet az USA európai hadba lépésével. Anne könyvet írt az izolacionizmusról (szigorú külpolitikai elszigetelődésről, be nem avatkozásról), és azt írta, hogy a fasizmus megállíthatatlan hullámáé a jövő.

Azok, akik egykor rajongtak értük, ellenük fordultak, beleértve Anne édesanyját is. Később Anne interjúkban nyilatkozva, illetve a közzé tett naplójában megbánta az álláspontjukat, és azt leginkább a férje véleményének nevezte. „A házasságom kiszakított a saját világomból, és olyannyira megváltoztatott, hogy már nem tudtam visszaváltozni” – írta.

Anne Morrow Lindbergh (1906 – 2001) dolgozószobájában, Connecticutben, 1969-ben.

Forrás: New York Times Co./Hulton Archive/Getty Images

Az írásban lelt vigaszra, 1955-ben megjelent könyve, a Gift From the Sea (Ajándék a tengerből), ami a nők életéről szólt, és feminista megnyilvánulásként üdvözöltek. Döntőbe került a Nemzeti Könyvdíjért folyó versenyben és 80 héten keresztül a bestseller listákon volt. Személyes tapasztalatai vezették, arról az életről, amit egy uralkodó típusú, nem ritkán kegyetlen férfi mellett töltött, s akiről később kiderült, hogy Európában három titkos családja is van (Charles 13 gyerekéből 6 édesanyja volt Anne. Reeve Lindbergh, Anne legfiatalabb gyermeke derítette ki apja titkos életét.)
„A probléma nem egyszerűen a nő és a karrier, a nő és az otthon, vagy a nő és a függetlenség problémája.” – írta Anne. „Ennél sokkal mélyebb: miként őrizhetjük meg önmagunk egységét az élet zavaró tényezői közt, hogyan legyünk kiegyensúlyozottak, miközben a centrifugális erő széttép minket, hogyan maradjunk erősek, miközben folyamatosan kapjuk az ütéseket, amelyek képesek kettéhasítani minket.”

1970-ben visszatért alma materébe: a Smith College tiszteletbeli doktorrá avatta, Anne pedig a következő küldetésének a környezetvédelmet választotta. A beszédében azt mondta, a krízis úgy közeledik felénk, mint egy lávaár. Arra kérte az egyetemistákat, hogy keressék a megoldásokat az őket körbevevő természet leromlására, amelynek hamarosan eltűnik az az idilli arca, amit eddig ismertek. A trendek megfordítása – mondta – „forradalmi lépéseket kíván majd”.

1979-ben, 5 évvel Charles halála után Anne bekerült a Pilóták Nemzeti Hírességek Csarnokába. Egyik lánya egy, a New York Times-nak adott interjúban elmondta: „Az emberek azt hiszik a 45 kilós anyámról, hogy törékeny teremtés. Hát nagyjából annyira törékeny, mint egy acélrúd.”

Anne 22 évvel élte túl Charles-t, visszavonultan élt Connecticut-ban, írással és szerkesztéssel foglalkozott, 2001-ben, 94 éves korában hunyt el.