Időjárási események hatásai

Gondolhatunk például arra, hogy egy hirtelen jött hóesésben lelassuló közlekedés miatt később érünk be munkahelyünkre, a hólétől átázik a cipőnk és náthásak leszünk, vagy boltba nem érkezik meg idejében a friss áru – és a sor tetszőleges példákkal a végtelenségig folytatható.

Ha az eseményeket nagyobb távlatokban, léptékben nézzük, hasonlóan igaz a történelmet befolyásoló egyes népekre is: egy-egy nép vagy birodalom virágzása, hanyatlása vagy bukása sokszor valamely jellegzetes időjárású, hosszabb-rövidebb időszak beköszöntéhez kötődik. Például (mint azt modern vizsgálatokkal megállapították) a Római Birodalom virágzása idején stabilan kiszámítható, meleg, de kellően csapadékos volt az időjárás: a föllendülő, majd virágzó mezőgazdaság stabil alapot teremtett a római terjeszkedéshez.
A később kedvezőtlenebbre forduló klíma nem döntötte romlásba a birodalmat, de mindenképp előnyösebb helyzetbe hozta a vetélytársakat, vagy épp más módon siettette a hanyatlást. A késő ókorban beköszöntő hűvösebb időszakok bizonyosan elősegítették a különböző nyavalyák terjedését, például mert az alultáplált népesség eleve fogékonyabb a betegségekre.
A hatalmas kiterjedésű birodalom, a híresen jó minőségű római utak, a távoli vidékekre eljutó kereskedők, a lecsapolt mocsarak nemcsak a fejlődést jelzik, hanem az idegen kórokozók megjelenését is valószínűsítik (amelyekkel szemben a lakosság sokszor védtelen). A kereskedők, kalmárok nemcsak az áruikat hozzák-viszik, hanem a betegségeket is. A Római  Birodalom hanyatlásához a modern kutatások szerint a messzi Ázsiából származó fekete himlő is hozzájárult, amely feltehetően vízi úton került Európába.