Achilles, Bató2024. november 02., szombat
Kultúra

A Notre Dame felújítását félbeszakította a járvány

National Geographic Magyarország

A munkálatok leálltak a koronavírus-járvány miatt, azonban nem ez az első hasonló eset a katedrális történetében: a 2. világháborúban is ilyen helyzet állt fenn.

Forrás: Chesnot/Getty Images

2020-ban, nagypénteken igen különös szertartás zajlott a Notre Dame falai közt: a résztvevők munkavédelmi sisakban álltak a tetőzet helyén besütő napsugarak fénykévéiben, és eldobható védőruhát viseltek az ólomszennyezés ártalmainak megelőzésére. A szertartásra, a hagyományoknak megfelelően, a katedrális legnagyobb ereklyéjét, a töviskoszorút is kiállították, amelyet IX. Lajos a 13. században hozott a Szentföldről, amelyet állítólag Jézus viselt a kereszten.

Ez a szertartás csak a második volt a katedrális tornyát és tetőzetének nagy részét elpusztító 2019-es tűzvész óta, most csak egy maréknyi, igen ritkásan elhelyezkedő, távolságtartó hívő figyelte az eseményt, sokuk végig arcmaszkot viselt – számolt be a nationalgeographic.com.

Ez volt az első nagypéntek, amelyet a megperzselt katedrálisban tartottak, és egyúttal az első a világjárvány idején. Michel Aupetit, Párizs érsekének szavai még nagyobb hangsúllyal emelkedtek fel az összetákolt oltár fölé: „Azért vagyunk ma itt, ebben a félig összeomlott katedrálisban, hogy elmondjuk: az élet még mindig itt van!”

Bizonytalan jövő

A járvány miatti leállás hatására a katedrális jövője még sötétebbnek tűnik, már 2019-ben úgy vélték, 50 százalék az esély arra, hogy hogy további részei, vagy akár a teljes épület leomolhat. A felújítás eredeti céldátumának a 2024-es párizsi nyári olimpia időpontját jelölte meg Emmanuel Macron francia elnök, azonban már korábban késésben voltak a munkálatokkal, majd kiderült, hogy a tetőzetben egykor használt ólom veszélyes szennyező forrást jelent, s így különös óvatossággal kell eljárni a cserepek eltávolítása során. Azután a már 21. századi állványzattal is meggyűltek a bajok, a tűzvész hőjétől eldeformálódott fém a megsérült szerkezet tetején, ennek az eltávolítását a múlt hónap végére tervezték. Március 16-tól fogva minden munkálatot leállítottak a járvány megfékezésére tett intézkedések.

Az emberek elől kordonokkal elzárt épületet el kellett hagyniuk az ólommentesítést végző védőruhás munkásoknak, és a „mókus” néven emlegetetteknek, akik a magasból aláereszkedve a sérült állványzat eltávolításán dolgoztak. A katedrálist lézerek tartják szemmel, így a legkisebb szerkezeti mozgásokat is érzékelik, amelyek a gótikus építészeti mestermű leomlásához vezetnének. Eközben biztonsági őrök róják útjukat az épület körül, mivel tolvajok már most megpróbálták kihasználni a karanténhelyzetet, és lopni próbáltak a katedrális köveiből – tovább veszélyeztetve ezzel az építmény maradék épségét. Lindsay Cook, aki a Vassar Főiskolán középkori építészettörténetet tanít, elmondta: „Nagyon aggódom az épület épségéért. Az elmúlt hónapok során másról se hallott az ember, mint arról, mennyire kritikus is a helyzete a Notre Dame-nak, s azzal, hogy most még félbe is kellett hagyni a munkát, olyan, mintha direkt kihívnánk magunk ellen a sorsot.”

 

Újjáépítés nehéz időkben

Egyelőre lehetetlen megmondani, hogy mikorra várható a katedrális helyreállítása, vagy épp milyen lesz a munkálatok végén, hiszen a mindennapi rutinunk is hétről hétre változik most. Azonban példa lehet egy másik ikonikus épület esete: a 2. világháború alatt a kölni dómban szintén tűzvész okozott súlyos károkat. A dóm szintén gótikus épület, és csupán 85 évvel a Notre Dame alapkőletétele után, 1248-ban kezdték el az építkezést a Rajna-menti városban, mintául a francia Amiens katedrálisa szolgált. Az építése többször elakadt, és csak a 19. században került sor arra, hogy teljesen befejezzék. Elkészültekor, az 1880-as években egy ideig a világ legmagasabb épülete volt, és a mai napig a legmagasabb (157 méter) kéttornyú templom. Míg azonban a Notre Dame megúszta a 2. világháború pusztítását, a kölni dómot utolérte a végzet, 14 alkalommal bombázták az amerikai és a brit erők. A háború végére Köln városközpontjának 90 százaléka romokban hevert, a romok közül emelkedett ki a katedrális, amelyet szintén számtalan találat ért.

A rommá bombázott kölni belvárosból kiemelkedik a dóm sérült épülete, a felvétel 1945-ben készült.
Forrás: Wikipedia

 

Európa nagy katedrálisainak sorsa a háború után több tényezőtől függött: a rombolás foka, a politikai és a földrajzi környezet egyaránt szerepet játszottak. Az angliai Coventry egykori katedrálisát például romokként integrálták egy modern épületbe, s így a háború mementójaként is szolgál. Számos, a vasfüggöny keleti felére eső gótikus épületet, mint pl. a drezdai Sophienkirche, egyszerűen ledózeroltak. A vesztes és megszállt német területeken városról városra változott a helyzet. Kölnben a gazdag egyházmegye támogatásával a polgárok úgy döntöttek, helyreállítják a katedrálisukat. Még a Marshall-segély megérkezte és a német kormány megalakulása előtt, 1948-ra sikerült felújítani a főhajót, ahol a főoltár foglalt helyet, így emlékeztek meg a katedrális 700 éves évfordulójáról. Alig 11 évvel a háborút követően, 1956-ban már miséket tartottak a kölni dómban.

Azzal a sietős felújítással szemben, amelyet a kölni dómnál a háború után végeztek, a Notre Dame esetében számos, az azóta elfogadott kulturális örökségvédelmi alapelvek mentén végzik a munkálatokat. Ezek az elvek részletesen meghatározzák a módszerek és a felhasználható alapanyagok körét, ezzel pedig Marcon 5, vagy inkább 10 éves tervét jó eséllyel lehetetlen lesz megvalósítani. A Notre Dame tűzvészét követően Peter Füssenich, a kölni dóm főépítésze azt mondta, hogy a felújítás valószínűleg több évtizedet vesz majd igénybe. Kérdés persze az is, hogy a koronavírus krízisét követően Franciaország vagy az EU miként, milyen célokra használja majd fel a forrásait abban a gazdasági hanyatlásban, amely a 2. világháború óta a legsúlyosabb lesz majd. Vajon az emberek szociális biztonságának megteremtése háttérbe szorítja-e a katedrális felújítását?

Sheila Bonde középkori művészettörténettel, építészettel és régészettel foglalkozó professzor (Brown Egyetem) szerint hasonló problémával szembesült sok nemzet az 1. és a 2. világháború után is. „Felújítasz egy szimbolikus városközpontot, vagy a szociális háló foltozására költöd a forrásaidat? Valószínűleg most is hasonlóan súlyos kérdésekben kell majd dönteni, s egyensúlyt találni a problémák megoldásában.”

Kérdés még az is, hogy milyen szerepe lesz a COVID-19 utáni Európában a Notre Dame-nak? Astrid Swenson (Bath Spa Egyetem) történészprofesszor részletesen írt a kölni dóm kapcsán arról, hogy a német nacionalizmus szimbólumából miként vált az európai újjáépítés szimbólumává egy olyan háborút követően, amely valósággal kettéhasította a kontinenst.

Csak az idő dönti majd el, hogy a Notre Dame az egyesült európai akaratot szimbolizálja-e majd, a járványból való közös kilábalást, vagy a francia nemzeti büszkeség és nacionalizmus azon felerősödését, amely nacionalizmus már jóval a koronavírus megjelenése előtt visszaszivárgott Európába és repedéseket hozott létre az unió egységében.

„Nem tudom, hogy a múltból már ismerős események megismétlődhetnek-e, vajon a járvány után az épület az újjáépítésével új szimbólummá is válhat-e majd?” – ábrándozott el Swenson.

Hozzászólások

Megfejtették az ősi világtérkép titkát

Megfejtették az ősi világtérkép titkát

Az Imago Mundi néven is ismert lelet a legkorábbi ismert világtérkép.

Magyar diák bukkant középkori kardra

Magyar diák bukkant középkori kardra

A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály csapata tartott közösségi régészeti napot.

Megelevenedett egy 2500 éves nő arca

Megelevenedett egy 2500 éves nő arca

A nő múmiáját Egyiptomban találták meg, de ő maga délebbről származott.

Történelmi értékeket rejt a Farkasréti temető

Történelmi értékeket rejt a Farkasréti temető

A budai oldal saját temetőjének tervezték, végül a magyar politikai élet, a művész- és tudósvilág jelentős alakjainak emlékhelye is lett a Farkasréti temető.

Elveszett városokat találtak a selyemútnál

Elveszett városokat találtak a selyemútnál

A kutatók 2000 méteres magasság felett bukkantak egykori településekre.

National Geographic 2024. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket