Mexikói csontvázak árulkodnak a rabszolga-kereskedelem borzalmairól

A Max Planck Történelemtudományi Intézet és a Mexikói Antropológiai és Történeti Iskola csapata átfogó vizsgálat alá vetette a maradványokat. A csontvázak egy korai telepes kórháznál kerültek elő, és a 16. századból származnak. Az érintettek az elsők közé tartoztak, akiket Afrikából az Újvilágba hurcoltak.

A leletek azért keltették fel a szakértők figyelmét, mert felső elülső fogaikat lereszelték. A gyakorlat jellemző volt az Amerikába szállított rabszolgáknál, Nyugat-Afrika bizonyos csoportjainál pedig még ma is megfigyelhető. A genetikai elemzés alapján az elhunytak a szubszaharai régió jellegzetességeit hordozták magukon, az izotópos vizsgálat pedig azt is felfedte, hogy nem Mexikóban születtek. A csontok sérülései arról árulkodnak, hogy jelentős fizikai bántalmazásnak voltak kitéve. Mindhárom személy viszonylag fiatalon halt meg.

A kutatók a fogmintákat is tanulmányozták, ezekben két kórokozót is kimutattak. Az egyik rabszolgát a hepatitis B fertőzte meg, ez a vírustörzs ma főként a nyugat-afrikára jellemző. Denise Kühnert, a Max Planck Intézet munkatársa szerint ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a hepatitis B a rabszolga-kereskedelem révén jutott el Mexikóba.

Egy másik csontmaradványban a Treponema pallidum pertenue baktériumot mutatták ki. Ez okozza a bőrt, a csontokat és az ízületeket érintő frambőziát. Úgy tűnik, ez a betegség is a kolonizáció hatására jutott el Amerikába.