Mennyire voltak pusztítóak a középkori nyilak?
A források alapján II. Harold angol királlyal egy szemébe fúródó normann nyíl végzett az 1066-os hastingsi csatában. Vajon tényleg ilyen pusztító erejűek voltak a korabeli nyilak?
Az angliai Exeternél végzett feltárás alapján kiderült, a középkori nyilak hasonló sérüléseket okoztak, mint a modern lőfegyverek – írja a Stroud News. A helyi maradványok arról árulkodnak, hogy a hosszúíjjakkal kilőtt nyilak áthatolhattak a koponyán, és kisebb-nagyobb kimeneti sérülést hoztak létre.
A leletek egy Domonkos rendi kolostornál kerültek elő. Az érintettek valószínűleg egy távolabbi csatában estek el, majd maradványaikat ideszállították. Oliver Creighton, az Exeteri Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint a felfedezés segíthet jobban megérteni a középkori nyilak erejét.
Creighton úgy gondolja, hogy a korszakban a szemet ért lövésnek szimbolikus jelentősége volt. Az egyházi szerzők gyakran isteni büntetést véltek felfedezni az ilyen sérülésekben, a modern régészet viszont rávilágít, hogy a hasonló találatok valóban súlyosak voltak.
A temetőt 1997 és 2007 között tárták fel, a leletek kiértékelése viszont csak most ért véget. A sírokban csonkolt maradványokat találtak, valószínű egy csata elesettjei nyugodtak itt. A csontokon súlyos sérüléseket mutattak ki, melyeket feltételezhetően nyílhegyek idéztek elő. A hegyek az óramutató járásával megegyező irányban forogva fúródhattak be, hasonló módon, mint a modern lövedékek. A kutatók szerint az elhunytak közül többeknek tűszerű nyílhegy okozott sérülést.