Hogyan harcoltak egy bronzkori karddal?

A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a bronzkori kardok inkább díszek voltak, vagy rendszeresen használták őket a csatákban. Az Egyesült Királyságban működő Bronzkori Harcászati Projekt (BACP) szakértők és a középkori harcászatban képzett önkéntesek csoportja. A csapat először bronzkori kardok replikáival kezdett el kísérletezni – például felmérték, hogy miként lehet velük lesújtanak egy pajzsra –, majd mikroszkóp alatt vizsgálták meg a sérüléseket – írja a Live Science.

Az első fémből készült fegyvereket a bronzkorban hozták létre. A hajdani réz és ón ötvözetek lágyabbak, sérülékenyebbek voltak, mint a későbbi acélkardok. Korábban egyes szakértők úgy gondolták, hogy a bronzkori kardok szúrásra és vágásra is alkalmasak lehettek, ezt részben igazolták most.

A friss adatok alapján a fegyvereket főleg hosszan tartó, közeli tusakodásra, lökésre, vágásra használhatták. A valódi korabeli kardok elemzése azt is felfedte, hogy a fegyvereken a sérülések egy-egy területre koncentrálódnak, ami azt sugallja, hogy a kardokkal általában egyazon mozdulatot hajtották végre.

A kutatók szerint a filmekkel ellentétben a bronzkorra nem voltak jellemzőek a kard a kard elleni küzdelmek, hiszen ezek súlyosan károsították volna a fegyverek pengéjét, inkább az ellenfél testét vették célba. Andrea Dolfini, a Newcastle-i Egyetem munkatársa és a BACP tagja úgy gondolja, hogy a kardforgatók hosszú ideig gyakorolhattak, tudva, hogy nem megfelelő tudással sérülést okozhatnak fegyverükön.