Ősi harcosnők sírjára bukkantak

A két csontváz a csianbej-periódusból (időszámítás szerint 147-552) származik – számol be a Live Science. A korszakra a politikai zűrzavar volt jellemző. Christine Lee és Yahaira Gonzalez, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársai és a leleteket bemutató tanulmány szerzői szerint a nők talán azért voltak olyan sportos testalkatúak, mert a korszakban rendszeresen meg kellett védeniük otthonaikat.

Egyes történészek szerint Mulan balladája is a korszakban született – a történet egy nőről szól, aki magát férfinak álcázva áll be katonának apja helyett. Bár a balladát sokan kínainak tartják, valószínűleg mongol eredetű, mivel a korabeli Kínában nem volt sorozás, a történet alapján pedig Mulan a kánt szolgálta.

Az észak-mongóliai Airagiin Gozgornál előkerült leletek arról árulkodnak, hogy a korabeli Mongóliában valóban voltak harcos nők. Lee és kollégái 29 temetkezési dombot tártak itt fel, hogy az íjászathoz és lovagláshoz köthető izomfejlődés, illetve a lovaglásra utaló gerincelváltozás nyomait azonosítsák a helyi csontvázakon.

A lovaglás és az íjhasználat a férfiaknál rendszerint kimutatható volt, a nőknél viszont jellemzően csak egyik vagy másik. A két női harcos maradványai ezzel szemben mindkét tevékenység jeleit hordozzák. Lee szerint ez egyfajta nemi egyenlőség jele lehet. A 10. századra a mongol nőkre a térségben példátlan szabadság volt jellemző.

Bár a mongoloktól a 12. századig nem maradt fenn írásos forrás, a környező népek írtak a népcsoportról, a kínai feljegyzésekben például propagandaszerűen írtak a mongol nőkről. A szakértők szerint ennek oka az lehet, hogy a mongol nők valóban szabadabbak voltak, Kínában viszont veszélyesnek tartották, ha egy nő hatalmat kap.