Zarándokhely a Tenkes-hegy lábánál
Baranya megyében, a Villányi-hegység nyugati vonulatát képező Tenkes-hegy lábánál fekszik hazánk egyik legismertebb kegyhelye Máriagyűd, amelyet évente mintegy félmillió zarándok keres fel.
A szőlőtőkékkel szabdalt borvidéken már messziről jól kivehetőek a Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt bazilika hívogató tornyai. A kegytemplom közelében lévő Szentkút vizének csodatévő híre már régóta nagy ismertséget adott a helynek. Az épületegyüttes fölött található szabadtéri oltár és az árkádos hodályok szolgálnak helyszínéül az évente mintegy 5 alkalommal megrendezett nagybúcsúknak, de számos kisebb jelentőségű búcsút is tartanak itt az egyházi év során. A fölötte található kálvária stációképei a híres Zsolnay kerámia-manufaktúra munkáját dicsérik.
A kultuszhely kegyszobra 1006-ból származik, melyhez akkoriban kápolnát is emeltek. Az első templomot II. Géza király építtette 1148-ban. 1537-től református templom lett, majd az ezt követő hányattatott évtizedeket követően – melynek során még török mecsetként is használták – végül ismét a reformátusok gondozásába került. A későbbi évek elhanyagoltságában az eredeti kegyszobornak is nyoma veszett.
Az első feljegyzett jelenés 1687-ben történt, amikor a török megszállás alól felszabaduló területekre ferences atyák települtek. Az egyre szaporodó jelenések nyomán az emberek elkezdték visszakövetelni a templomot, míg nem a 18. század első harmadára Gyűd már jelentőségteljes kegyhellyé vált, különösen az 1737-38-as pestisjárvány idején érkeztek ide tömegesen a hívők. 1713-ban az elveszett kegyszobor helyére Nesselrod Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök adományozta a templomnak azt a kegyszobrot, amely ma is a főoltár trónusán áll. A jelenlegi templom 1742-ben épült.
A „Gyűdi Szent Szűz”, vagy a „Tenkes-hegy Fehér Asszonya” oltalma alá helyezett templom VII. Pius pápa által 1805-ben kapott zarándokhelyi elismertséget, majd 1846-ban Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 2008-ban XVI. Benedek pápa bazilika címet adományozott a kegytemplomnak.
Azok számára, akik a kegyhelyet gyalogos zarándoklat keretében keresnék fel, az Esztergomból induló Magyar Zarándokút remek lehetőséget kínál, de a közép-európai Mária Út útvonala is keresztülhalad rajta.
Írta és fényképezte: dr. Ottó Anita
Ősi uralkodói sírt találtak Egyiptomban
A több ezer éves nyughely a második átmeneti korra datálható.
Megtalálták egy szoborfej száz éve keresett törzsét
A kutatók Kambodzsa világhírű lelőhelyén, Angkorban végeztek feltárást.
Több mint 1 millió éves emberi csontot találtak egy barlangban
A lelet az egyik legkorábbi nyugat-európai emberi maradvány.
Több száz éves sírok bukkantak elő az olvadó permafrosztból
A klímaváltozás miatt felenged Svalbard korábban fagyott talaja, ami komoly fenyegetést jelent a régészeti anyagokra.
Képeken az olaszok egyik legvadabb hagyománya, az ivreai narancscsata
A karneválszezon végéhez közeledve az észak-olaszországi Ivrea bájos utcái és piazzái valóságos csatatérré alakulnak, ahol a citruslövedékekkel felszerelt és adrenalintól fűtött városlakók elszánt küzdelme egy középkori lázadást kelt életre.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
