Borbála, Barbara, János2020. december 04., péntek
Kultúra

A bolgárkertészek és a magyarok több évszázados barátsága

2020.06.02.NG
National Geographic Magyarország

A Magyarországon élő bolgár közösséget szeretném Önöknek bemutatni, ehhez Doncsev Tosot szociológus és a bolgár nemzetiség történetének kutatója lesz segítségemre. A Bolgár Országos Önkormányzat alelnöke, Hadzsikosztova Gabriella pedig mesélt nekem különleges ünnepeikről és népszokásukról.

Tradicionális bolgár amulett egy virágzó faágon.
Forrás: Getty Images

Magyarországon a bolgárok Magyarországon kertészeteikről lettek általánosan ismertté. De nézzük meg közelebbről, hogyan kerültek hazánkba a bolgárkertészek. Először a törökök visszaszorítása után, az 1699-es karlócai békét követően érkeztek a történeti Magyarországra, ők még nem mutatnak kontinuitást a mai magyar bolgár közösséggel. Nagyobb létszámban 1878-tól a modern Bolgár Állam megalakulása után érkeztek vándormunkások hazánk területére.

Bulgáriában hagyománya volt a vándoréletnek, például a kiváló bolgár építészek mindig oda mentek, ahol éppen jelentős építkezések kezdődtek. Doncsev Toso rávilágított arra az érdekességre, hogy az utolsó hullámban érkező bolgárok egy régióból, sőt, többségében két községből érkeztek: Polikraistéből és Draganovóból.

„Mélyebbre ásva a térség történetében kutatások azt igazolták, hogy az innen származó bolgár kertészek ősei a török idők előtt a cári udvar lovászai voltak, ugyanis a térségben működtek az uralkodó istállói. A hódoltság idején pedig Isztambulba vándoroltak, és ott látták el a szultán hatalmas lóállományát. A Közel-Keleten már régóta használták az öntözéses gazdálkodás módszerét, valószínű onnan tanulták el, honosították meg kertgazdálkodásukban, és hozták magukkal Magyarországra”- mutatta be az összefüggést a szociológus.

Bolgárkertészek árulják a friss zöldséget.
Forrás: Bolgár Országos Önkormányzat

 

A bolgárkertészet újdonságai a piacon
Miről is híres a bolgárkertészet, és hogyan szereztek  kertészek maguknak elismerést? Doncsev Toso szerint a nagybani zöldségtermesztés meghonosításával. Ugyanis Magyarországon a zöldségeknek, mint a hagymának csak szabadföldi termesztése folyt. Esetleg kis konyhakertekben neveltek még paprikát, vagy paradicsomot, de nem nagy mennyiségben. A bolgárok korai, friss és kedvező árú zöldséggel jelentek meg a piacokon. Intenzív öntözéses kertgazdálkodást végeztek, bérelt földön. Hajnalhasadtától napnyugtáig dolgoztak, ahogy magukról mondták: „fölveszik az inget tavasszal és csak ősszel veszik le”. Trágyázott melegágyakban hajtatták a növényeket, így már kora tavasszal piacra tudták vinni terményeiket, az újhagymát, paprikát, paradicsomot, uborkát, sőt ők hozták be a padlizsánt. Árasztásos módszerrel öntözték az ágyásokat a földcsatornák mentén, folyamatos beültetéssel intenzíven művelték a bérelt területüket, amelyet három-négyszeres hasznosítás jellemzett. A sík, jó termőföld, az öntözéshez fontos folyóvíz, valamint a piacok közelsége vonzották őket egyes területekre.

Bolgárkertészek a 20. század első felében.
Forrás: Bolgár Országos Önkormányzat

Munkamódszerük is újszerű volt, bandákban dolgoztak, melyek csak felnőtt, illetve kamaszkorú férfiakból állt. A csoport vezetője volt a gazda – a szót egyébként a bolgárok átvették tőlünk –, aki otthon toborozta csapatának tagjait: kétkezi munkásokat és kereskedőket, ez utóbbiak a piacon árulták a friss árut. Fontos részlet a banda életéből, hogy egy ingázó munkásközösségként működtek, tavasszal érkeztek és ősszel Dömötör napján, miután szétosztották a szezon nyereségét, hazautaztak. Nagyon szerény életkörülmények között éltek, saját termékeiket fogyasztották, nem az otthoni viselet, hanem a helyi városi szokás szerint öltözködtek, tehát nem keltettek feltűnést, és nem adtak okot irigységre. A magyar lakosság pedig értékelte jó minőségű, olcsó terményeiket. Mivel bolgár állampolgárságukat megőrizték, eszerint az állam nyilván tudta tartani a gazdasági migrálók számát. „ Létszámuk 1914-ben érte el csúcspontját, amikor az északkelet-bulgáriai Tirnovo megyéből 16 789 hivatalosan regisztrált felnőtt személy hagyta el az országot, közülük 5204-en az Osztrák-Magyar Monarchia területén dolgoztak”– számol be róla Doncsev Toso a Bolgárok – Bevándorló kertészekből kisebbség című tanulmányában.

A bolgár közösség intézményesülése
Az első világháború kirobbanása nehezebbé tette az ingázást a bolgárkertészek számára, ráadásul a férfiaknak be kellett vonulni katonának. 1918 után a bandákon kívül egyre jellemzőbbé vált, hogy a kertészek hozták magukkal családjukat, hosszabb földbérletet váltottak, és együtt művelték. Azonban az őshazával való kapcsolat nem szűnt meg, otthon építkeztek, sőt a falujuk költségvetésébe is beszálltak jelentős összegekkel. 1914-ben megalakult a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, amely jelentős közösségszervező volt, és máig megőrizte szerepét. 1918-ban megalapítják a 12 osztályos bolgár nyelvű iskolát, amely ma már nem működik ilyen formában, helyette 2004-ben létrehozták Bolgár Nyelvoktató Nemzetiségi Iskolát, ahol bolgár nyelvet és irodalmat, valamint népismeretet tanulhatnak a gyerekeknek.

A bolgárok identitásában fontos szerepet játszik ortodox vallásuk, Budapesten alapult meg az első egyházközösség, egy bolgár kereskedő házában alakítottak ki kápolnát a Fővám tér környékén. A 30-as évek elején pedig a bolgár közösség adakozásaiból megépült a Lóvásár tér helyén, a mai Vágóhíd utcában, a Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Ortodox Templomuk, amely azóta is fontos közösségi tér, itt tartják egyházi és népi ünnepeiket.

Magyarországon a szocializmus idején a bolgárok nem tudtak visszatérni hazájukba, ezért a tartós ittlétre kezdtek berendezkedni. A rendszerváltás után Kisebbségi törvény 1993-as megszületésével bekerültek a 13 magyarországi nemzeti kisebbség közé, országos és helyi önkormányzatokat alapíthattak. Az előző évszázadokhoz hasonlóan a területi elszórtság továbbra is jellemző volt rájuk, ma is 300 helységen élnek. Ezt Doncsev Toso azzal magyarázta, hogy a településenként csak 1-2 banda, majd család költözött, hogy ne csináljanak konkurenciát egymásnak, és így 1-1 bolgár csapat látta el a község piacát a zöldségeikkel. Természetesen Budapest környéke mindig favorizált maradt a nagy felvevőpiaca miatt. A Rákospatak menti területek népszerűek voltak a bolgárok között, Zuglóban ma is őrzi utcanév emléküket. Halásztelek, Szigetszentmiklós vagy Alsónémedi csak néhány másik település, ahol hagyományosan éltek, élnek bolgárok.

Doncsev Toso elismeri, hogy napjainkban a bolgár identitás megőrzése nagy kihívás, a korábban az általa négy elemre alapozott bolgár identitás – a bolgár név, endogám családból, azaz azonos, bolgár anyától, apától származás, a bolgár nyelv ismerete és a bolgár állampolgárság megléte – ma már csak részben tud kialakulni, ezért létrejött a félig bolgár félig magyar identitás, de megmaradt a bolgár gyökerekre való büszkeség. Ennek is köszönhető talán, hogy legutóbbi népszámláláskor 6272-en vallották magukat bolgár nemzetiségűnek.

Vízkeresztkor a jeges Dunába ugrottak
Az egyházi ünnepeik közül a vízkeresztnek izgalmas hagyománya van, amelyet az Országos Bolgár Önkormányzat alelnöke, Hadzsikosztova Gabriella ismertetett: a január 6-ai ünnep görög neve Theofánia. Az ortodox kánon szerint ezt vízszenteléssel ünneplik. A magyarországi bolgárok úgy honosították meg, hogy a kereszttel elmentek a jeges Dunáig, és a vízbe beledobták. A férfiak utánavetették magukat, és kiúsztak vele. Aki „kimentette” a keresztet, annak nagy megbecsülés és tisztelet járt, őt tartották a legerősebbnek és legegészségesebbnek a közösségben. A hagyomány szerint, ha a kereszt belefagyott a vízbe, akkor termékeny évük lett. Gabriella megnyugtatásul hozzátette, hogy ma már a keresztet egy kötélhez erősítve engedik a folyóba, és nem kell senkinek beúsznia érte.

Vízkereszt ünneplése
Forrás: Bolgár Országos Önkormányzat

Februárban ülik Szent Trifon vértanú napját, ugyanis ő a kertészek és a szőlészek védőszentje. A templomukban megjelenik alakja, sőt itt őrzik ereklyéjének egy darabkáját, amely előtt meghajolhatnak a hívők, amikor segítségéért imádkoznak. Még Bulgáriához képest is nagyobb jelentősége van itt a szentnek. A bolgárkertészek saját patrónusuknak tartották a szent vértanút, ezért a templomuk mellett található kápolna az ő tiszteletére épült. Az ünnepkor szőlőt metszenek, és templomkertben szőlővenyigét tartanak, azaz megáldják a szőlővesszőt, hogy jó legyen az évi termés.

Május 24. a szláv írásbeliség és a bolgár kultúra napja. Régebben ezt hagyományosan a Széchenyi hegyen a szabadtéri táncmulatsággal, majálisozással ünnepelték, ma a templomkertben.

Van egy kedves népszokásuk is, amelyről márciusban könnyen felismerhetőek a bolgárok, ugyanis az első tavaszi hónap megérkeztével piros-fehér fonalból készült különleges amulettet, martenicát ajándékoznak egymásnak és viselik büszkén. Hordják ezt addig, amíg a fák ki nem virágoznak, vagy meg nem látják az első gólyát, fecskét, majd fára kötik vagy kő alá rejtik, és azt mondják:  „Vidd el a tél nehézségeit, és hozd el a tavasz szépségét!” A két szín összefonódása az egészséget és az erőt jelképezi.

Egy ilyen ajándékba kapott amulettnek köszönhetően találkoztam először a magyarországi bolgár szokásokkal, és lettem kíváncsi történetükre, amely rámutatott arra, hogy a több száz éves magyar-bolgár jó barátság során egy dolgot biztosan megtanultuk e néptől, hogyan kertészkedjünk és gondozzuk zöldségeskertjeinket. Így talán a magyar lecsóban az ő történetük is jelen van.

Írta: Ádám Eszter

Hozzászólások

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.

Mekkora is lehetett Góliát?

Mekkora is lehetett Góliát?

A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket