Felmérték a Templom-hegy egyik jellegzetességének korát

Johanna Regev, a Weizmann Tudományos Intézet munkatársa kollégáival szénizotópos vizsgálattal, illetve mikrorégészeti és rétegtani technikákkal mérte fel a Wilson-ív korát – számol be a Science Daily. A boltív egykor ahhoz a hídhoz tartozott, amely a Templom-hegyet kötötte össze Jeruzsálem házaival, és amelyet 2015-2019-ben tártak fel. A Wilson-ív datálásáról komoly szakmai vita folyik, egyes kutatók szerint I. Heródes, míg más számítások alapján a római vagy iszlám periódusban épülhetett.

Regev csapatával a lelőhelyen 33 mintát gyűjtött be az építési alapanyagokból. A kutatók jellemzően a habarcsban elszenesedett szerves anyagokat, például magvakat és gallyakat tanulmányoztak. Regevék szerint több technika kombinációjára alapuló módszerük egyéb sűrűn beépített területek vizsgálatára is alkalmas lehet.

Az eredmények alapján a nagy híd Kr. e. 20 és Kr. u. 20 között épülhetett, tehát I. Heródes zsidó király idején vagy közvetlenül az ő uralma után. A csapat az építkezés második szakaszát is felfedte, ez Kr. u. 30 és 60 között zajlott. A híd mérete ekkor megduplázódott, és ekkor nyerte el mai formáját a Wilson-ív is. Ebben a korszakban, a római megszállás idején, Jeruzsálem-szerte számos építkezés zajlott.

A Wilson-ívet annak modern kori dokumentálójáról, Sir Charles William Wilsonról nevezték el. A brit katona, földrajztudós és régész az 1860-as években kezdte el vizsgálni Jeruzsálem történelmi emlékeit.