Őskori rokonházasság nyomára bukkantak

Lara Cassidy, a Dublini Trinity Főiskola munkatársa és kollégái új tanulmányukban azt írják, mintegy 5000 évvel ezelőtt egy olyan dinasztia uralkodhatott a régióban, amely az inkáknál és ókori egyiptomiaknál is megfigyelt módon rokonházassággal is igyekezett megtartani hatalmát – számol be a Live Science. A kutatók 42 személyt vizsgáltak, akiknek maradványai írországi lelőhelyeknél kerültek elő. A leletek 5800-4500, illetve 6100-6700 évesek.

Az eredmények alapján a newgrange-i kamrasírban, amely Európa egyik legkorábbi kőkori kőemléke, egy felnőtt férfit temettek el. Az elhunyt szülei valószínűleg testvérek voltak, esetleg szülő-gyermek kapcsolatban álltak – utóbbi rendkívül ritka a történelemben.

Cassidy szerint az emberek genomjuk egyik másolatát anyjuktól, a másikat apjuktól öröklik, a szakértő csapatával ezt a két másolatot vetette össze. Az így kiszámolt belterjességi érték alapján férfi szülei elsőfokú rokonok lehettek, valószínűleg testvérek, akiknek a genetikai anyaga 50-50 százalékban azonos.

A testvérek közötti kapcsolat az emberi társadalmakban szinte mindig tabunak számított, de azért akadnak kivételek. A fáraódinasztiáknál például gyakran előfordult, hogy ily módon igyekeztek megőrizni hatalmukat, a másoknak tiltott testvérházasság itt isteni kiváltság volt. Cassidy szerint a newgrange-it leszámítva a vizsgált maradványok nem mutatták a rokonkapcsolat jelét, ugyanakkor kiderült, hogy a férfi rokonságban állt egy 140 kilométerre, Carrowmore-ban eltemetett személlyel. A sírkamrákban nyugvó emberek feltételezhetően az átlagnál több húst fogyasztottak, ami további bizonyíték előkelőségükre.

További érdekesség, hogy az 5500 éves poulnabrone-i sírban a Down-szindróma legkorábbi genetikai bizonyítékát mutathatták ki egy fiú csecsemőnél. A gyermeket pompás sírba temették, valószínűleg ő is az elittől származott.