Kassát rejtélyes bombatámadás érte 1941-ben

A második világháború kitörésétől, 1939. szeptemberétől egészen e pillanatig sikerült elkerülni, hogy az ország bekapcsolódjon a harcokba. Az történések ezután rendkívül felgyorsultak, a hadigépezet beindult. Lássuk, hogyan tudósított a sorsfordító eseményekről a korabeli magyar sajtó!

A légitámadás híre felkavarta a közvéleményt, ekként számolt be róla az újság: „Csütörtök délután légiriadó izgalma rázta meg az ország lakosságát. Egy kárpátaljai gyorsvonatot és Kassát ért repülőbomba. (…) a támadásnak emberáldozati is voltak. Ezek utána azonban kétszeres nyomatékkal kerül előtérbe a kérdés: miért indulnak támadásra Magyarország ellen és mivel szolgáltak rá a magyar emberek, hogy reájuk dobott bombák öljék meg őket. Hiszen Magyarország békében él, Magyarország senkire sem tör, magyar népnek senkivel nincsen ellenséges szándéka és semmiképp sem érthető hogy magyar emberek életére, testi épségére, magyar tulajdonba lévő értékekre törjenek rá. A támadás a gyász mellett, amelyet becsületes, dolgozó emberek életéért érzünk a legerősebb tiltakozás szavát váltja ki belőlünk. Ne bántsák Magyarországot és népét, mert Magyarország és népe sem bánt senkit.”

A kassai Postapalota az 1941. június 26-i bombázás után

Forrás: Fortepan/ Schermann Ákos / Sztehlo János felvétele

Haladjunk végig a június 26-ai nap eseményein! Az első incidens csütörtök délben történt, a Körösmezőről Budapest felé közlekedő gyorsvonatot géppuskatűz érte a nyílt pályán Tiszaborkút és Rahó között. A lövéseket szovjet repülőgépből adták le, egy halálos és három sérültje volt a támadásnak. Majd ezután 13 órakor Kassa került tűz alá – ahogy a Népszava is beszámolt róla -, a „légitámadást három szovjetorosz repülőgép hajtotta végre, amelyek megtévesztő jelzéssel voltak ellátva. Mintegy nyolc bombát dobtak le. Az egyik eltalálta a postaépületet és a távbeszélő központot használhatatlanná tette. Négy lakóház súlyosan megrongálódott. A már jelentett öt halálos áldozaton kívül még két polgári egyén holttestét találták meg. A lakosság mind a két légiriadó alatt higgadtan viselkedett.”

A hadi események itt még nem értek véget, délután 17:30-kor a szovjet repülők visszatértek, de azokat a légvédelem már elűzte. 16:15-kor 15 percig Budapesten is légiriadó volt, mert szovjet gépek haladtak a főváros felé, „azonban Vác és Nagymaros között a légvédelem visszatérésre kényszerítette (őket).” – írta a napilap.

Gyors reakció a támadásra: hadüzenet

A szovjet támadásnak titulált bombázás azonnali intézkedéseket szült, június 28-án a miniszterelnök, Bárdossy László bejelentette a hadiállapotot:
„— Rövid bejelentést szeretnék tenni. (…), A magyar királyi kormány megállapítja, hogy e támadások következtében Magyarország és a Szovjetunió között a hadiállapot beállt.
A miniszterelnök bejelentését; nagy tapssál fogadta a Ház. A nyilasok és az imrédysták kezdték csak kórusban kiáltozva a szociáldemokraták eltávolítását követelni. Bárdossy miniszterelnök folytatta:
— A magyar haderő a megfelelő megtorló intézkedéseket meg fogja tenni.
Újabb éljenzéssel fogadta a Ház a miniszterelnök utolsó mondatát” – tudósította az ülésről a Népszava.

Az ország a Szovjetuniónak küldött hadüzenet után ellentámadásba lendült, majd szovjet katonai célpontokat támadott meg.

A korabeli hírmondásokat fontos kiegészíteni a történészek mai álláspontjával. A vonatot megtámadó gépeket szovjeteknek azonosították, ám a Kassára lesújtó repülőkről mai napig nem lehet biztosan megállapítani, melyik országhoz tartoztak. Igaz, hogy szovjetorosz-, vagy „megtévesztő jelzéssel ellátott szovjet repülőkről” szóltak a hírek, de a katonai jelentésekből sosem derült ki egyértelműen, hogy 1941. június 26-án milyen gépek dobták le a bombákat Kassára. Egy bizonyos csupán, Magyarország június 28-án belépett a második világháborúba.

Írta: Ádám Eszter