Az őskori ember tápláléka volt a gyík és a kígyó
Izraeli leletek révén először sikerült bizonyítani, hogy Levante ősi lakói hüllőket is fogyasztottak.
A régészek a hajdani Levante területén (a Földközi-tenger Itáliától keletre eső része, az Eufrátesz és a Nílus folyóig) több ezer pleisztocén kori gyík- és kígyócsontot találtak. Hasonló lelőhelyek általában ragadozókhoz köthetőek, azt azonban sokáig nem tudták a kutatók, hogy az állatokat emberek vagy egyéb élőlények fogyasztották-e.
Egy új tanulmányban Ma‘ajan Lév, a Haifai Egyetem munkatársa és kollégái modern pikkelyes hüllők csontjait vizsgálva olyan vizuális referenciát hoztak létre, melynek segítségével felmérhetik a különböző hatásoktól, például emésztéstől és égéstől származó sérüléseket – számol be a Live Science. A csapat ezt követően az izraeli Mugaret el-Vád barlangjának leleteit is elemezte, és megállapították, hogy a helyi emberek 11500-15000 éve a gyíkok és kígyók húsát is megették.
A korszak Levantéjának területén a Natúf-kultúra létezett, a népcsoport tagjai ugyan vadászó-gyűjtögetők voltak, de már nem nomád életmódot folytattak. A populáció lehetett az első letelepedett földművesek előfutára. A Mugaret el-Vádnál azonosított számos állatmaradvány jelentős része, mintegy 3 ezer darab gyíkoktól és kígyóktól származik. Amikor a kutatók ősi állatcsontokra bukkannak, az emberi táplálkozás, például a húsvágás nyomait keresik. A probléma az, hogy a pikkelyes hüllők maradványai igen apróak, és így vizsgálatuk sem egyszerű. Lévék ezért alkották meg adatbázisukat, amellyel már viszonylag pontosan meg tudták különböztetni a csontok különböző sérülésmintáit.
A szakértők több bizonyítékot is találtak arra, hogy a korabeliek feldolgozták és elfogyasztották az állatokat. A csapat szerint eredményeik segíthetnek jobban megérteni a Natúf-kultúra táplálkozását.
Különleges sziklarajzokat találtak Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok által létrehozott ábrák a kultúrák közötti kapcsolatokról árulkodnak.
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Megtalálták Görögország legősibb régészeti lelőhelyét
A maradványok 700 ezer évesek, és a Homo antecessortól származhatnak.
Elfeledett uralkodó szobrára bukkantak Mexikóban
A huasztek civilizációt egy időben az Azték Birodalom is bekebelezte, végül az európai hódítás hozta el a kultúra bukását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
