Hogyan hatott Hódító Vilmos érkezése az angolokra?

A forrásokból tudjuk, hogy a normann hódítás jelentős hatást gyakorolt Anglia elitjére, a szigetország akkori 2 millió lakójáról viszont alig maradt fenn írásos emlék, így kérdéses, hogy az új politikai vezetés kialakulása mennyiben befolyásolta az átlagemberek mindennapjait. Elizabeth Craig-Atkins, a Sheffieldi Egyetem munkatársa csapatával a közelmúltban régészeti és kémiai módszerekkel próbálta kideríteni, hogyan változott meg az élet I. Vilmos korában – számol be az Ars Technica.

A szakértők emberi csontokat és fogakat, illetve állatmaradványokat elemeztek. Úgy tűnik, az invázió, illetve az azt követő kisebb harcok során szűkösek voltak az élelmiszerkészletek, összességében azonban keveset változott az élet.

Az átlagember mindennapjainak megértésében sokszor a táplálkozás vizsgálata a legjobb módszer. Craig-Atkins és kollégái 36, a 900 és 1300 közötti periódusból származó személy maradványait analizálták, ezzel ugyanis következtetni tudtak arra, hogy az adott ember mit is fogyasztott élete során.

Úgy tűnik, nem volt jelentős változás az emberek táplálkozásban I. Vilmos 1066-os hódítása előtt és után, a komoly politikai és gazdasági átalakulás csak rövid távon hatott a mindennapokra. Az elemzés felfedte, hogy az invázió után egy rövidebb éhínség következett, ennek nyomait az akkori gyerekeknél fedezték fel, akiknek csontjai felnőtt korukra megőrizték a szűkös esztendők nyomait. Hosszabb távon ugyanakkor a társadalom felső rétegeinek átalakulása nem befolyásolta érzékelhetően a táplálkozást. A vizsgálat azt is felfedte, hogy a hódítás előtt és után az emberek hasonló arányban fogyasztottak zöldségeket, gabonaféléket és húsokat. Azt leszámítva, hogy 1066 után népszerűbbé vált a sertés, nem sokat alakult a helyiek táplálkozási és főzési szokása.