Történelmi barangolás Cseklészen
A Kis-Duna és a Feketevíz-patak árterén fekvő Cseklész (szlovákul Bernolákovo) is azon mai Szlovákia települések sorába tartozik, amelyek területén máig találni régi magyar vonatkozású emlékeket.
Magyar neve a magyar Csek személynévre vezethető vissza. Mai szlovák nevét Anton Bernolák katolikus pap és író után kapta, akit a szlovák nyelvújítás legnagyobb alakjának tartanak.
Területén már a kőkorban megjelent az ember. Később, Fényes Elek 1851-es írása szerint: „… csinos vegyes magyar-tót-német mezőváros…” volt. Ma többségében szlovák ajkúak, meg pár tucat magyar lakja.
Cseklész a fővárostól, Pozsonytól északnyugati irányban úgy 20 kilométerre található. Legrégibb látványossága várának maradványai. Fentről a távolba elnézve, a fák lombjainak tengerén túl, Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji) község látképe sejlik fel előttünk. Lefelé pillantva pedig nyaralóházakat és a Feketevíz-patakot láthatjuk csordogálni.
A 13. század elején építhették itt az első, fa és föld kombinálásával készült erődítményt. Ez leégett. Ugyanott, ugyanabban az évszázadban új épült, kőből. Majd ezt az északnyugati sarkánál kibővítették egy őrtoronnyal, amelyhez már agyagtéglát is jócskán használtak. Még abban az évszázadban építettek hozzá egy részt fából, ám ez is leégett. A 15. században megint tűz pusztított.
Az idők során számos személy rendelkezett fölötte, köztük: Csák Máté, Károly Róbert király, Korbáviai Károly, Rozgonyi család. A Pozsony és Nagyszombat közötti út védelmét is szolgálta. Írásos források, régészeti leletek és az évgyűrűk számát alapul vevő kormeghatározási (dendrokronológia) vizsgálatok alapján úgy tűnik, a vár a 15. század végén fokozatosan odalett. Falai anyagait idővel elhordták a helyiek és a környékbeliek építkezési célokra. A vár romjaitól szűk 100 méterre megőrződött a 17. századi szégyenoszlop (pellengér).
A várból napjainkban alig látszik valami, nagyja a föld alatt rejtezik. Ennek ellenére, amikor az ember odaér, egy középkori bástyákra hasonlító toronnyal találja szembe magát. A történetét nem ismerők azt hihetnék, hogy egy épen megmaradt részlet. De nem! A romok között a 20. században egy víztorony épült. Mára ez is funkciója nélkül állja az idők rohamát. A romok évek óta régészeti feltárási területnek minősülnek, amit tábla jelez, és a részben feltárt falmaradványok utalnak rá. Ottjártamkor a toronyba benézve műanyagszékek, lapátok és más eszközök voltak. A feltárásoknak még sok kérdésre kell választ adniuk, például mekkora lehetett a vár eredeti kiterjedése vagy miként kerültek ide korai római időkből származó kerámiák és csatok.
Cseklészen áll az ország egyik legszebb barokk épülete, egy kastély. A Nemzeti Kulturális Emlékek sorát gazdagítja. Nyári rezidenciának építtette Esterházy József 1714–1722 között. Volt, hogy Mária Terézia itt ünnepelte születésnapját, az ő nevéhez fűződik egy posztó- és pamutszövő manufaktúra létrehozása a településen. A kastély 1911-ben leégett, újjáépítették, később felújították. Idővel megint romlott az állapota, ám 2017-re, háromévnyi munkával, ismét felújításra került. Park is tartozik hozzá. Volt, amikor az egész az állam kezében volt. Néhány éve egy részvénytársaság tulajdonolja, golfközpon működik itt.
Írta: Csibrányi Zoltán
Felhasznált források a vár történetére, régészeti ismeretekre vonatkozóan: http://varvadasz.bloglap.hu/cikkek/cseklesz-rejtozkodo-vara-60670/
Egy 200 éve elveszett festmény került elő
Artemisia Gentileschi a 17. század elismert festőnője volt, I. Károly angol király több képét is birtokolta.
Ismét bővült az UNESCO listája
2023. szeptember 17-én az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) öt dániai viking kori gyűrűerőddel bővítette a kulturális világörökségi jegyzékét.
Titkok fürdője, egy fürdő titkai
Körülbelül 10 méterrel a felszín alatt járunk, a Szt. Gellért Gyógyfürdő és Uszoda alatt, fejem felett villamosok dübörögnek, miközben a Szabadság hídra vezető ívben a Szent Gellért térről haladnak tovább Pest felé.
Meglepő helyen került elő egy kőkori nyílhegy
A szakértők azt feltételezik, hogy a tárgyat talizmánként használták a vaskorban.
Elsüllyedt templomokat találtak a tengerben
Az Aphrodité és Ámon számára szentelt templomokat a Földközi-tengerben, Egyiptomnál fedezték fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
