E szobrocskák lehetnek a legősibb emberábrázolások

Több mint száz, időszámítás előtt 7500 körül készült figurát azonosítottak a jordániai Kharajszinnál – számol be a Live Science. A régészek úgy gondolják, hogy a szobrocskák valódi embereket ábrázolnak, és az ősök tiszteletében játszottak szerepet.

A leletek valójában nagyjából 5 centiméter hosszú kovakő-töredékek. Juan Ibáñez, a Spanyol Kutatási Tanácshoz tartozó Milà y Fontanals Institution munkatársa szerint a pattintott darabkák emberi formákra hasonlítanak. A kutató felvetését eredetileg szkepticizmus fogadta, ahogy azonban több és több figura került elő, kollégái is egyre valószínűbbnek látták elképzelését.

Friss tanulmányukban a szerzők leírják, hogy az egyes leletek miként lehetnek valódi portrék. A csapat úgy véli, hogy a hegedűre emlékeztető alakok sokban hasonlítanak az újkőkori Közel-Kelet ismert emberábrázolásaira.

Forrás: Ibáñez et al/Kharaysin archaeological team/Antiquity Publications Ltd

A Zarka (Zarqa) folyó völgyében található egykori település, Kharajszin lakói rengeteg kovakövet használtak eszközeikhez. A furcsa leleteken két kiugró rész látható, az egyik a vállat a másik derekat jelölheti. Mivel a tárgyaknak nincsenek éle, és a használatból eredő kopást sem találtak rajtuk, a régészek azt feltételezik, hogy nem használati tárgyak voltak. További árulkodó jel, hogy a figurák jellemzően temetkezési helyeknél kerültek elő. Kharajszin egyik különlegessége, hogy a sírokat a korabeliek egy idő után gyakran felnyitották, a csontok egy részét pedig eltávolították, és utóbb áldozatként mutatták be. A csapat azt gondolja, hogy a szobrocskákat is ezen szertartások során használták.

Bár a régióban már korábban is ábrázoltak állatokat, embereket csak időszámítás előtt 8500 körül kezdtek el megjeleníteni. A csapattól független szakértők nem zárják ki, hogy a most bemutatott figurák valóban emberek, a feltételezett rituáléban betöltött szerepüket viszont vitatják.