Megkövesedett ürülékek árulkodnak Amerika meghódításáról

A Newcastle-i Egyetem által vezetett csapat koprolitokat, azaz megkövesedett ürülékeket vizsgált. Az elemzés felfedte, hogy az oregoni Paisley Cavesnél azonosított minták emberi biomarkereket tartalmaznak. Paisley Caves az egyik legismertebb lelőhely, amely a Clovis-kultúra előtti időkből származik.

A szakértők sokáig úgy vélték, hogy a kontinens legelső lakói egyetlen népcsoportot alkottak – ez a Clovis-kultúra, amely jellegzetes kőeszközöket hagyott hátra. Ma már a régészek tudják, hogy az emberek korábban érkeztek meg a földrészre, a korai lelőhelyek datálása viszont nehéz, mert jellemzően nem találnak olyan maradványokat, melyeket szénizotópos vizsgálat alá lehetne vetni.

Bár a Paisley Caves-i leleteket korábban is elemezték, és azok korát 12 400 évesnek becsülték, a helyi koprolitokból származó genetikai adatokat sokan vitatták. A probléma az, hogy az üledékben és a megkövesedett ürülékben fennmaradt DNS minőségéről és megbízhatóságáról csak igen keveset tudni. A Paisley Cavesen rendszeresen átvonuló víz például elkeverheti a mintákat, ami szennyezést idézhet elő.

Lisa-Marie Shillito és kollégái abból indultak ki, hogy az emberek és az állatok eltérő lipideket termelnek. A csapat a vizsgálat során ezeket elemezve azt mérte fel, hogy az adott lipid embertől, kutyától vagy egyéb állattól származik-e.

A szerzők tanulmányukban azt írják, az egyik minta biomarkerei arra utaltak, hogy abban az emberektől és a kutyáktól származó lipidek, illetve DNS vegyesen van jelen. Ez azt sugallja, hogy a korabeli kutyák emberi ürüléket fogyasztottak, ami a modern ebeknél sem ritka. Shillito ez alapján úgy véli, hogy Paisley Cavesnél az emberek és kutyák szorosan egymás mellett éltek.

A szakértők összességében arra jutottak, hogy számos minta tartalmaz emberi lipideket, így a korábbi kutatásokkal összhangban feltételezhetően valóban laktak emberek a barlangokban 12-13 ezer évvel ezelőtt.