Így alkalmazkodtak a klímaváltozáshoz az ősi patagóniaiak

Egy friss tanulmány alapján a Patagóniában 6500-2500 évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető népcsoport az élelemszerzési és táplálkozási szokásait átalakítva volt képes alkalmazkodni a klímaváltozáshoz – számol be a ScienceAlert. Az amerikai kontinens legdélebbi régióit jelentő Patagóniában és Tűzföldön a középső holocén alatt számos populáció létezett, melyek hosszú időn át homogének és stabilak maradtak.

Bizonyos helyi népcsoportok, így a kawésqar és a yaghan kultúra tagjai, tengerjáró nomádok voltak. Az ősi népcsoportokhoz köthető szemétdomboknak köszönhetően a kutatóknak meglehetősen pontos képük van arról, hogy mit fogyaszthattak a helyiek – halakat, kagylókat, illetve a tengerhez köthető egyéb állatokat, például tengeri madarakat. Az ugyanakkor kérdéses, hogy a szezonális változások, illetve a környezeti átalakulások miként hatottak étrendjükre.

Jimena Torres, a chilei Magellán Egyetem munkatársa és kollégái négy különböző korú szemétdombot tanulmányoztak. A kutatók egy patagóniai, partközeli vizekben előforduló hal csontjait keresték, összesen 225 mintát gyűjtöttek be, 69 modern csontot pedig kontrollként használtak fel.

A középső holocén kori lelőhely arról árulkodott, hogy a halat jellemzően a melegebb hónapokban fogták, míg a későbbi időkben, egész évben a hidegebb hónapok élelme volt jellemző. Úgy tűnik, a helyiek stratégiája az idők során megváltozott. A szakértők arra gyanakodnak, hogy ennek hátterében a klimatikus változások állhatnak. Korábbi kutatások alapján mintegy 6000 éve a tenger felszíni hőmérséklete zuhanni kezdett, 3000-2200 éve pedig a Magellán-szorosnál a sótartalom is csökkent, feltételezhetően a csapadék növekedése miatt.