Őrségi bakancslista

2020.07.21.Balogh Boglárka

National Geographic Magyarország

Azt hiszem, Nyíregyházától messzebb nem kezdhettem volna el az országjárást, hisz az Őrség pontosan 513 km-re van tőlünk.

E meseszép erdőkkel, kaszálókkal borított dimbes-dombos terület Magyarország legnyugatibb csücske, története egészen az Árpádokig nyúlik vissza. Ekkortájt ugyanis az ismétlődő német betörések miatt ezen a vidéken különösen fontos volt a határőrizet, így őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve: Őrség.

Az itteniek a székelyek leszármazottainak tartják magukat, mivel a feltevések szerint az Árpádok határvédő hadseregében ők is harcoltak, egy részük aztán itt is maradt végleg.
A történeti és néprajzi tájegység, amely Nyugat-Magyarországon és a szlovéniai Muravidéken terül el, hazánknak talán egyetlen olyan része, melynek népe a honfoglalás korától kezdve itt él.
A hagyomány szerint 108 család telepedett le egykor a területen, majd kialakultak a szerek. Az 5–10 házból és gazdasági udvarból álló, domboldali vagy dombháti laza szerkezetű települések nyomát mai napig őrzik a falunevek.

Európai bölények
Már jó egy hete vártam arra, hogy végre testközelből is meglássam őket az Őrségi Nemzeti Parkban. Ám hiába érkeztem napi kétszer a területükre, eddig egyikük sem bukkant fel a szalafői bemutatóhelyen. Aztán mikor újra elhajtottunk a kerítés előtt, a földutat szegélyező fák közt feltűntek a szarvak, és egy barna, hatalmas fej.
2019-ben jött el az idő, hogy tíz év előkészület után az egykoron honos európai bölényekkel újra benépesítsék az Őrségi Nemzeti Park egy hetven hektáros, ember által nem látogatott részét.
A park igazgatósága már évekkel ezelőtt megvásárolta a Kondorfa község határában található úgynevezett Hegy-völgy területet, amelyen kutat fúrtak, a teljes élőhely körül egy speciális, ötezer folyóméter hosszú elektromos kerítést húztak, és az állatok is megérkeztek.
Az erőfeszítésnek meglett az eredménye, ma már a bölények önállóan élik életüket és ők alakítják a vadont. Ugyan zárt területükre csupán a szigorú biztonsági szabályok betartásával jelenleg csak a szakemberek léphetnek be, ám a nemzeti park szalafői bemutatóhelyén néhányuk továbbra is megtekinthető.

Őrségi Népi Műemlékegyüttes, avagy a Pityerszeri skanzen
Késő délután már egy lélek sincsen a skanzenben, néhány túrázó botja árulkodik csak, nem vagyok egyedül. Egy kíváncsi pumi fut a szomszédos ház kerítéséhez, ahogy elindulok az apró dombon elterülő házak felé.
Maga Szalafő hét halmon épült, Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer, Templomszer és Pityerszer. Ez utóbbi házaiból alakították ki az Őrség falumúzeumát, a pityerszeri skanzent. Különlegessége, hogy az épületek eredetileg is itt álltak, így élethűen nyerhetünk bepillantást elődeink évszázadokkal ezelőtti mindennapjaiba.
A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 1970-ben vásárolta meg a három portát azzal, hogy az őrségi szeres települési formát megóvják és szabadtéri múzeumot alakítsanak ki belőle. A skanzenhez tíz épület, közel 4000 négyszögöl terület, gyümölcsös és két vízgyűjtő tóka, vagyis az itatóvíz gyűjtésére kiásott gödör is tartozik. A múzeum egyik legérdekesebb része az emeletes kamra, amely a földszinten éléskamrából és nyitott színből áll. A helyiek által csak kástúnak nevezett épületben tartották az élelmiszereket és a vetőmagvakat is.

Veleméri Szentháromság-templom
A nyitott ajtón át vastag nyalábot fest a nap az évszázados kőpadlókra. Halkan rálépek a napfolyosóra, és leülök a padok egyikén a több száz éves, kőfalra festett freskók elé. A templom köré telepített fák közt méhek keringenek, hangos zümmögésük egészen behallatszik a néma terembe.
A hányattatott sorsú veleméri Szentháromság-templom építését, vagy ahogy a legtöbben emlegetik, a Fények Templomát állítólag még Szent István rendelte el. Megszületésének pontos idejét nem ismerjük, de az biztos, hogy a falon lévő freskókat 1377–78-ban Aquila János készítette.
Kétszáz évvel később a reformáció idején a festményeket lemeszelték, a keresztény hívek elmaradtak, az épület kis híján az enyészetté lett. A beverő eső leoldotta a mészréteget, a freskók pusztulni kezdtek, végül a tető nélküli templom hajójában az évszázadok alatt fák nőttek.
Pedig a veleméri templom nagyon különleges, nem hiába hívják a Fények Templomának, tájolása ugyanis rendkívül szigorú elvet követ. Tervezői és a freskókat készítő Aquila János építését úgy kalkulálták, hogy Szentháromság vasárnapján a kelő nap első sugara a szentély boltozatán lévő Szentháromság jelképére essen, de ezen kívül figyeltek a napfordulókra is.
Decemberben például, a téli napforduló hajnalán, Krisztus születésének örömére a szentély délkeleti, kerek ablakán besütő napsugarak elsőként a Madonna ölében ülő gyermeket világítják meg.

Pankaszi harangláb
Nem hiába lett a szoknyás pankaszi harangláb az őrségi népi építészet szimbóluma, hisz a tájegységen megtalálható hozzá hasonlók közt, a maga 265 évével ez a legrégebbi és leglátványosabb.
Felbaktatok a falu legmagasabb dombjára, a lejtős gyümölcsös tetején büszkén teregeti szoknyáját a harangláb. Néhány tyúk kapirgál a jórészt tölgyfából felhúzott műemlék előtt, mikor belépek az oszlopok alá, riadtan ugranak arrébb.
Bármerre induljon is el az ember az Őrségben, úton-útfélen belebotlik a templomtól elkülönülten álló, jellemzően fából épült haranglábakba. Elterjedésük a reformációnak köszönhető, hiszen a kőtornyok emelése a katolikusok kiváltsága lehetett, amit csupán II. József szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosító türelmi rendelete változtatott meg.
A Zala folyó bal partján található település első írásos említése 1393-ból származik. A reformáció magyarországi térhódítása óta döntően reformátusok lakta Pankasz szegény földműveseinek nem volt lehetőségük templomot emelni, így maradtak a haranglábnál. Ácsai jó munkát végeztek, a toronytörzs és a sátortető szerkezeti részei ugyanis olyannyira ellenálltak az időnek, hogy az 1965-ös helyreállítást a harangtorony lebontása nélkül végezték el.
A harangot tölgyfazsindely és zsúptető védi, míg a tíz oszlopra kifeszített szoknyát kézi cséplésű rozsszalmával fedték.

Szentgyörgyvölgyi református templom
A kazettás mennyezet középső csillagát beragyogja a napsugár. Alkotója, nemes Patkó András 74 évesen ült neki a munkának még 1829-ben. Igaz, mesterünk már jóval ezelőtt itt lakott, hisz a falu első református tanítója ő volt. Amikor a templom festésére vállalkozott, nyugalmazott iskolamesterként élte a mindennapjait.
A Nyugat-Dunántúl egyetlen festett fakazettás temploma Szentgyörgyvölgyön található. A falu református hívői ideiglenesen már 1762-ben sárfalú imaházat építettek ide, majd 25 évvel később, a türelmi rendelet kihirdetése után húzták fel az egyhajós szerkezetű, kazettás mennyezettel fedett templomot. A fáma szerint annyira siettek a befejezésével, hogy az ácsok útközben, a szekéren faragták ki az erdőből hozott fatörzsekből a gerendákat, ha esetleg az engedélyt mégis visszavonná a király, már készen legyenek az építéssel.
A díszítésre szolgáló kazettákat helyi asztalosmesterek alkották, amelyekre kékkel festett bárányfelhők, virágmotívumok és szöveg is került. A karzat alsó felét kék, fehér és fekete virágos-csillagos festés díszíti, ugyancsak festett a karzat mellvédje és a karzatot tartó gerenda is.

Kömpe szeme kilátó
Szalafő településrészére, a Kömpére épített, haranglábra emlékeztető kilátóból tökéletes rálátás nyílik az előttünk elterülő dimbes-dombos tájra. A helyiek évek óta tervezték már a 6,5 méteres magaslat készítését, amit végül hosszas tanakodás és jól átgondolt tervezés után a régi tűzrakó terület helyére emeltek.

Leülök a hintázó lócára, és a közeledő vihart figyelem. A fekete fellegek alattomos vadként kúsznak az égre, eső szagát hozza a szél. A naplemente most még békés, vérvörös színeket fröccsent az égre, Kömpe szemét elfedi a pára, amit a fenyvesek lehelnek ki.
Úgy mondják, a villám mindig a szélső fába csap, igaz ez a népekre is, akiket a határvidéken ér a támadás egy-egy betörés során. Az Őrség és lakói ezer éves történelmük alatt egy napra sem voltak biztonságban, gyors tempóban néptelenedtek el a szerek. Ám az őrségi kultúra és életforma ma újra virágzik, a faházak eresze alatt málnatermesztésről, babonákról, múltról és jelenről folyik a társalgás.

#őrség #pityerszer #velemér