Az ókori görögök találhatták fel a mozgássérült rámpákat

Szakértők egy csoportja szerint az ókori görögök kőből alakítottak ki rámpákat a szent helyeknél, hogy segítsék a bejutást azoknak, akiknek a lépcsőzés nehézkes– számol be a Science magazin. Ezek a 2300 éves struktúrák a legkorábbi ismert építészeti megoldások, melyekkel a mozgáskorlátozottakat támogatták.

Debby Sneed, a Long Beach-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint a régészek figyelmét eddig nem keltették fel ezek a rámpák, de az átlagember sem feltételezi, hogy a korabelieknek szükségük lett volna ilyenekre. A többség az antik görögökről a tökéletes, izmos testfelépítésre asszociál, holott rengeteg régészeti és művészeti bizonyíték igazolja, hogy a korszakban is viszonylag sok volt a mozgássérült.

Sneed kollégáival az időszámítás előtti 4. századra fókuszált, ekkor szaporodtak el Aszklépiosz, a gyógyítás istenének szentélyei. A vizsgálat során kiderült, hogy az istenség kultuszhelyeinél több rámpát alakítottak ki, mint egyéb istenek szentélyeinél. A szakértő úgy véli, ennek oka az, hogy Aszklépiosz szentélyeihez több mozgáskorlátozott látogatott el. A gyógyítás istenének központjában, Epidauroszban egész rámparendszert hoztak létre – hasonlóval nem találkozni máshol. Sneed szerint nem valószínű, hogy a rámpákon állatokat tereltek, mivel az áldozatokat rendszerint nem a templomokban, hanem azokon kívül mutatták be.

A friss eredményekkel nem mindenki ért egyet. Katja Sporn, a Német Régészeti Intézet athéni részlegének vezetője úgy gondolja, a rámpákat mindenki, és nem csak a mozgáskorlátozottak használhatták.